Ács Pál - Jankovics József - Kőszeghy Péter (szerk-): Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I. Humanizmus (Budapest, 1998)
Janus Pannonius
JANUS PANNONIUS 229 dianusra vezethetők vissza (7,12; 24,32-33), költőnk szerint csak Hunyadi Jánosnak adatott meg, hogy az égben tarthatott diadalmenetet. 152 1-2 Janus egy Lucanusnál (8,869-872) és Martialisnál is szereplő (9,34,1-2) motívummal indítja versét. A hazug voltukról közismert krétaiak azt mesélték, hogy Zeusz minden esztendőben megszületik, ugyanabban a barlangban, éktelen villámlás és vérözön közepette, minden évben meghal és el is temetik (vö. Kallimakhosz, Zeuszhoz 9-10). Janus e versével Martialishoz, Lucanushoz és Kallimakhoszhoz hasonlóan azt mondja a sírfeliratot olvasónak, hogy Alfonz király, azaz V (Bölcs) Alfonz, Aragónia és Nápoly királya (1416-1458), Beccadelli pártfogója - csakúgy, mint Zeusz - kenotaphiumbun (jelképes, üres sírban) nyugszik, azaz bár sírt emeltek neki, valójában nem halt meg. 3—4 Az epitaphium második fele gondolatpárhuzammal folytatja az expozíció összehasonlítását (Alfonz - Jupiter), amely szerint ha Jupiter sértetlenül (integer) uralja az égi fellegvárakat, mert nem igaz a mendemonda, hogy meghalt, akkor Alfonz király sem halt meg, hanem testében-lelkében épen lakja a mennyei magasság csillagait. 153 1-2 Guarino Veronese 1418. dec. 27-én vette feleségül a jómódú veronai családból származó Taddea Cendratát. Taddea 1446 körül halt meg, tehát 14 évvel „előzte meg” urát. Janus megfogalmazása Lucanust idézi (2,343-344: liceat tumulo scripsisse: „Catonis Marcia"). 3 Vö. Claudianus (rapt. Pros. 3,344: nullaque non magni iactat se nominis arbor). 4 Taddea művelt nő volt (artibus vicit Palladia), hiszen Pállasz Athéné a bölcsesség, a művészetek, a tudományok és a hadi jártasság istennője. A pentameter második felének tömör megfogalmazása (vicit [...] prole Rheam) arra vonatkozik, hogy Taddeának összesen 13 gyermeke született Guarinótól, hét fiú és hat leány, bár a fiúk közül Hieronymus és Nicolaus korán meghalt. Gyermekeinek számát tekintve tehát fölülmúlta Rheát, hiszen annak csak 12 isten-gyermekéről tud a mitológia (Ov. met. 6,72). A Guarino-panegyricusban majd újra megfogalmazódik ez a gondolat (Pan. in Guar. 661-662: Idaeam assimilans coniunx Thaddaea parentem, / Bis senae iuxta facies, tua sancta propago - „Thaddea hitvesed - ídai istenanyát fölidézve - / s nagyszerű sarjaid is: hat emerről, hat meg amarról” Csorba Győző ford.). 154 1—2 Guarino Veronese 1460-ban halt meg. A latin nyelv méltóságának helyreállítása terén „camillusi érdemeket” szerzett tudós humanista tanárt Janus számos epigrammájával dicsőítette (71-78). Az epitaphium a latin és a görög nyelv művelésében szerzett elévülhetetlen érdemeit emeli ki: a latin nyelvet régi fényében adta át (diffudit) a világnak, s közben az inakhoszi nyelvet (linguam Inachiam) Latiumnak visszaadta, azaz a görögöktől egykoron átvett betűket, nyelvet újra megismertette Latium népével (Itáliával). Inakhosz folyóisten, Ókeanosz és Téthüsz fia, őt tekintették Argosz ősi királyának és fejedelmi nemzetsége ősatyjának. A lingua Inachia kifejezést Janus a lingua Graeca szinonimájaként használja (vö. Pan. in Guar. 725: Inachiae vero tibi tanta peritia linguae).