Agárdi Péter: Irodalomról vagy más ily fontos emberi lomról (Budapest, 2013)
József Attila és korunk
sadalmi kérdésekben a tudományos szocializmus logikáját veszem irányadóul. .e világkép szakmai és humanista érveit felszabadítóan és szuverén módon hasznosította is.” Fejtő Ferenc 1947-es visszaemlékezése a pontos: „Antifasiszta népfront: ez volt József Attila politikai eszméje, ez volt valamenynyiünk gondolata, akik körülötte voltunk utolsó éveiben.”35 36 Persze nem voltak teljesen egységesek a Szép Szó körének és a tágabb liberális tábornak az antifasisztái. Bibó István — a Borbándi Gyula monográfiájához fűzött részletes és igen figyelemre méltó (ha nem is minden mondatában pontos) megjegyzéseiben — azt írja: Az urbánusok által vallott szigorú humanizmus helyesen ítélte el a zsidó nagytőke zsidó jellegének kihangsúlyozását, valamint a zsidósággal mint egésszel szemben alkalmazott kritikai magatartást, amit a népiek egy bizonyos része magáévá tett. József Attilát, a Ki a faluba c. röpirat szerzőjét37 ez a szigorú humanizmus vitte az urbánusok táborába, nem valami proletárt, polgárt összefogó városi szolidaritás. Urbánusok tábora alatt értve ezúttal azt, hogy Ignotus Pállal együtt szerkesztette a Szép Szó című folyóiratot. Plozzá kell tennünk, hogy a népiek parasztkultusza már önmagában irritáló és gyanús volt az urbánusok számára, akik túlnyomó részben német vagy zsidó eredetű családokból származtak, és minden parasztkultusz mögött, sokszor teljesen alaptalanul,38 a nemzetből való kirekesztetésüket gyanították. Tulajdonképpen ez volt a tartalma és lényege, ennél több nemigen lehetett a nacionalizmus vádjának, ami annál inkább irreális a népi mozgalom tagjaival szemben, mert a két világháború közötti magyar nacionalizmus centrális jelenségétől, az irredenta agitációtól teljesen és tudatosan távol tar35 József Attila összes művei, III., i. m., 193. 36 Pejtq perenc, József Attila, az útmutató (Budapest, Népszava Kiadó, 1947), in UŐ, József Attila, az útmutató, szerk. Valachi Anna, Budapest, Népszava—Papirusz Book, 2005, 25. Kiemelés az eredetiben. 37 Valójában társszerző volt Fábián Dániel mellett; az utóbbitól eredetileg csak stilizálásra kapott megbízást a költő alaposan túlteljesítette [A. E megjegyzése}: Fábián Dániel-JÓZSEF Attila, Ki a faluba, Budapest, Bartha Miklós Társaság, 1930, in József Attila, Tanulmányok és cikkek 1923-1930, Budapest, Osiris, 1995, I—II., I. Szövegek, 301-313; II. Tverdota György, Magyarázatok, 252-276. 38 Elég gyakran bizony okkal, hiszen ez jellemezte már a népiek szellemi atyjának tekinthető Szabó Dezső 1919 és körülbelül 1925 közötti szépprózai és publicisztikai termését, a híres-hírhedt Az elsodort falu című regénnyel az élen. Maga Bibó is másképp, árnyaltabban látta ezt a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című híres, 1948-ban fogalmazott tanulmányában és az 1949-es kiegészítésben, in Bibó István, Válogatott tanulmányok, vál. és szerk. Huszár Tibor—Vida István, Budapest, Magvető, 1986, II., 621—809. és 903-914. [A. R megjegyzése.} 27