Agárdi Péter: Irodalomról vagy más ily fontos emberi lomról (Budapest, 2013)
József Attila és korunk
Már életében is volt rá kísérlet, de a József Attila halála után kibontakozott kultuszban szomorúan jellegzetes vonulatot képez a költő jobboldali, sőt szélsőjobb általi kisajátítása, ahogy erről Tverdota György0 és mások, például Nyerges András67 68 kutatásai és szövegpublikációi is tanúskodnak. Ezzel a folyamattal egyidejű és párhuzamos volt a Márciusi Front felbomlása, amelyben meghatározó szerepet játszottak a kormányzat szigorodó pressziói. 1937. április elején Veres Pétert letartóztatták, megverték és két napig fogva tartották; ezt követte az íróperek megnyitása (1937 őszén, telén Féja Géza és Kovács Imre ellen), az 1938. március 15-ei múzeumkerti rendezvény betiltása az utolsó pillanatban, majd a Márciusi Front szervezői és a falukutatók (Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre és Sárközi György) elleni 1938. áprilisi bírósági ítéletek. Bezáratták az Egyetemi Kört, a Válasz megszűnése (1938. június) és a debreceni Tovább szeptemberi betiltása pedig e folyamat további eszkalálódásának és a Márciusi Front végének a bizonyítékai. Döntő fontosságúak természetesen az ezek hátterében zajló nemzetközi és hazai belpolitikai változások: Guernica német bombázása 1937 áprilisában, Szálasi Magyar Nemzetiszocialista Pártjának októberi megalakulása, az 1938. márciusi Anschluss, azaz Hitler megjelenése hazánk közvetlen szomszédságában, az első zsidótörvény benyújtása és 1838. áprilisi-májusi elfogadása, illetve Imrédy Béla kormányalakítása. Mindezt gyorsuló ritmusban követték a háborús előkészületek és a fasizálódás eseményei: az 1938. szeptember 29—30-ai müncheni egyezmény, november 2-án az ehhez kapcsolódó első bécsi döntés a Felvidék visszatéréséről, november 9—10-én a németországi „kristályéjszaka”, 1938 karácsonyán (!) a második zsidótörvény parlamenti beterjesztése, 1939. február 16-án Teleki Pál kormányalakítása és napokkal később Magyarország csatlakozása az antikomintern paktumhoz. Március 15-én Hitler bevonult Prágába, 1939- május 3-án a hazai parlament megszavazta a második zsidótörvényt, a hónap végén tartott országgyűlési választásokon pedig a szélsőjobboldali pártok váratlanul több mint egymillió szavazatot szereztek. Rögzítsük még egyszer: ez a tendencia komoly mértékben hatott a Márciusi Front és képviselői elleni brutális államhatalmi föllépésre. Nem szabad azonban pusztán a külső okokra, a mozgástér és kényszerpálya determinációira hárítani a Márciusi Front fölbomlását. Jelentős szerepet játszott benne a mozgalom több képviselőjének jobboldali fordulata, önáltatóan „nem-Sötét pillanatok a költő és a Márciusi Front utóéletéből 67 Kortársak József Attiláról, szerk. Bokor László, sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Tverdota György, 3 kötet, Budapest, Akadémiai, 1987; Tverdota György, A komor föltámadás titka. A József Attila-kultusz születése, Budapest, Pannonica, 1998. 68 Nyerges András, Lappangó adalékok a József Attila-recepcióból, Egyenlítő, 2005/2, 2-5. 38