Agárdi Péter: Irodalomról vagy más ily fontos emberi lomról (Budapest, 2013)
József Attila és korunk
moralizálni, hozzátenném: mindkét fél „hibás”, a népiesek és az urbánusok is, de korántsem egyforma a felelősségük. Nem József Attilán, nem elsősorban az urbánusokon múlott tehát, hogy a plebejus nemzeti tartalmú - legalább kulturális, szellemi platformú — antihorthysta és antifasiszta demokratikus szövetség (amelynek a Márciusi Front és a Szép Szó együtt lehetett volna a bázisa) csak rövid ideig tartott. Történelmileg igazolódott József Attila 1935-ös, még az Új Szellemi Front kapcsán megfogalmazott előrejelzése: A nép majd újból ráeszmélhet a fasizmus és hitlerizmus tenger tanulságai után a maga csalódottságán, becsapottságán arra, hogy minden erejével a demokráciáért, önnön szabadságáért és érvényesüléséért kell küzdenie, mert a mai polgári értelmiség nem is ismeri, nem is érti a dolgozó népnek, a termelésnek, egyszóval annak a társadalomnak problémáit, amelyben él.AA Vagyis a költő szerint ez a korszerű, a hazamentő nemzetfelfogás sine qua nonja. A fentiekben vitatkoztam N. Horváth Béla egy értelmező tételsorával, viszont teljesen egyetértek 2012-es írásának az idézett 1935-ös József Attila-i negatív szcenáriót fájdalmasan hitelesítő értékelésével: „Sajnos József Attila szavait is igazolta a történelem; a fasizmus és hitlerizmus okozta tengernyi szenvedésen, pusztításon keresztül.”44 45 Azt már én teszem hozzá: a Márciusi Front történetének rövidsége, a mozgalom sok belső és külső okra visszavezethető szétesése további érvek emellett. Hetvenhét év múltán különösen megrázó újraolvasni ezeket az 1935-ös József Attila-i sorokat: mintha a XXI. század elején újra ezt a „ráeszmélési” kockázatot élnénk meg. A nemzeti nyomor szonettciklusa — lírai szociográfia és/vagy „nemzetkarakterológia”? Amit a költő Van-e szociológiai indokoltsága az új népies iránynak? című írásából hiányolhatunk, nevezetesen a „nép” helyzetének plasztikus, sőt drámai ábrázolását, a népi írók szociográfiáinak alapos méltatását és a Márciusi Front üldözött képviselői melletti szolidaritást, az lírai teljességben ott olvasható József Attila verseiben, mindenekelőtt a Hazám szonettciklusban. A költemény 1937. május 13. és 19- között született, a Fejtő Ferenc szerkesztette Mi a magyar most? 44 JÓZSEF, „Új Szellemi Front”, i. m., 155-166. Kiemelés az eredetiben. 45 N. Horváth Béla, József Attila a népi-urbánus vitában. „Új szellemi front”, in Egy közép-európai értelmiségi napjainkban. Tverdota György 65. születésnapjára, szerk. Angyalosi Gergely—E. Csorba Csilla—Gintli Tibor—Veres András, Budapest, ELTE BTK, 2012,92. 29