Agárdi Péter: Irodalomról vagy más ily fontos emberi lomról (Budapest, 2013)
József Attila és korunk
A József Attila-centenárium komplex írott és digitális szöveghagyományát földolgozó könyvemben13 kísérletet tettem e tradíció egyes rétegeinek különkülön elemzésére és egymásra vonatkoztatására. Nincs még egy költőnk, akinél ilyen gazdag lenne 1. a tudományos-szakmai olvasat, 2. az oktatási-közművelődési jelenlét, 3. a hétköznapi közbeszéd metszete, a folklorizálódás, a szlogenesedés és a blogosodás jelensége, 4. a kultikus beszédmód sokoldalúsága, 5. a kreatív művészi ihletés és újraírás szenvedélye, az intertextualitás vonzereje és 6. végül, de nem utolsósorban az ideológiai-politikai diskurzus intenzitása. József Attila versei egy részének szókészlete, metaforakincse évtizedek óta a magyar köznyelv szerves részévé vált, oeuvre-je szinte profán biblia, olyannyira, hogy toposzainak használói gyakran nem is tudják: József Attila költői nyelvén beszélnek. A magyar közéleti diskurzus vitáit olykor egyenesen a költőtől vett idézetekkel vívják meg a politikai hivatás felkent, önjelölt és illetékes szereplői - ami persze korántsem tesz jót a költői életműnek, és főleg nem esztétikai értéke hiteles megbecsülésének. Mindazonáltal — nagyobb művelődéstörténeti távlatból — nemcsak szimptomatikus, hanem örömteli jelenség és végső soron kulturálisan is termékenyítő József Attila „szerethetősége”,14 szövegkorpuszának nyitottsága és elevensége, különösen annak tükrében, hogy a szellemi közállapotok ez idő tájt - enyhén szólva - nem emelkedő, nem éppen javuló tendenciát mutatnak. József Attila kultusza, verskészletének profanizálódása és képkincse konnotációs övezetének állandó frissülése kétarcú, ellentmondásos kulturális térben él és hat.15 Egyfelől tanúi, aktorai és objektumai vagyunk egy globális táv13 Lásd 11. sz. jegyzet. 14 A Mindentudás Egyeteme Klub, 2006. május 26-ai kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: Bókay Antal, Tverdota György, Veres András; vitavezető: Rényi András, www.origo.hu/mindentudasegyeteme/eloadasok.html. 15 Lásd erről Vitányi Iván, A magyar kultúra esélyei. Kultúra, életmód, társadalom, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, [2007] 2006; Glatz Ferenc—Marosi Ernő—Szabó B. István szerk., Kultúra, Magyar tudománytár 6. kötet, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ—Kossuth Kiadó, 2006; Balázs Géza-BÓDi Zoltán szerk., Az internetkorszak kommunikációja, Budapest, Gondolat-Infonia, 2005; Ormos Mária, A kultúránkról. Tanulás - oktatás - siker, Elet és Irodalom, 2007. október 5., 5. és 12; UŐ, Diplomás analfabéták. Lampé Ágnes interjúja a magára hagyott ifjúságról, 168 Óra, 2007. október 4., 14-15; Agárdi Péter, Magyar kultúra és média a XXL század elején, Pécs, PTE FEEK, 2005; UŐ, A mai magyar média néhány jelensége és fejlődési irányai, Tudásmenedzsment VII (2006. október), 2. szám, 32—39; UŐ, Műveltségi modellek és kultúraváltások a két századelőn (1907-2007), Egyenlítő, 2008/4, 36-42. és 2008/5, 43—45; Balázs Gézáid. Varga Gyula szerk., Ikonikus fordulat a kultúrában, Budapest, Eger, Magyar Szemiotikái Társaság-Líceum Kiadó, 2009, és AntalÓCZY Tímea-FÜSTÖS László-HANKISS Elemér szerk., {Vészjelzések a kultúráról. Jelentés a magyar kultúra állapotáról, Budapest, [2009], MTA Politikai Tudományok Intézete; Koltay Tibor, Médiaműveltség, média-írástudás, digitális82