Agárdi Péter: Irodalomról vagy más ily fontos emberi lomról (Budapest, 2013)
József Attila és korunk
Juhász Ferenc is a Hazámra, emlékeztet, amely a huszadik századi Magyarország első harmadának elemi részecske-pontos, nano-sűrűségű lenyomata volt. Szikrázó, kemény, fekete, atomrobbanásméhű, konok, keserű szavakból rajzolt feledhetetlen térkép. [...} Én meg felgyógyulva azt hittem: ezen a földön sohasem lesz többé József Attila 1937-es Magyarországa. Léptünk könnyű lesz, szinte lepkeként, vagy rozsdapettyes szöcskeként szádunk lépteinkkel, mint a Holdra-szállt ember űrbúvárruhájában a holdpor-sziklatalajon. Aztán a múlt század közepén írtam egy époszt: A tékozló ország címen. Mondjak-e többet, barátaim?27 A 1985 és 1995 közötti évtized két legtipikusabb, legtöbbet szereplő és interpretált, már-már szállóigésedett citátumai: a „Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! / Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgy is” (Két hexameter) és a „Talán dünnyögj egy új mesét, / fasiszta kommunizmusét —” (Világosítsd föl). Könyvemben megkíséreltem magyarázatot adni arra, mi lehet a társadalomlélektani háttere ennek a hermeneutikai kiválasztódásnak, s arra is, hogy 1995 és 2006 között miért a „Jogállamban a pénz a fegyver” (Gyönyörűt láttam) és a .háltak az utcán” (Hazám) szerepelhetett a legsűrűbben a publicisztikai idézésekben és hivatkozásokban. Sejtéseim, korlátozott bizonyítékaim szerint 2006 óta 2010 nyaráig viszont az „Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, / a meg nem gondolt gondolat” ({Ős patkány terjeszt kórt...}), valamint a „Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen / néz téged, mert örül, hogy lát ma itt / fehérek közt egy európait” (Thomas Mann üdvözlése) a leggyakrabban aktualizált József Attila-i sorok a közbeszédben. Hogy miért? A választ keresve térjünk vissza az európaiság téma- és élményköréhez. E sokjelentésű, plurális konnotációjú fogalomhoz József Attila költészete révén is leginkább a humanista, a felvilágosult, az antiirracionális és az antirasszista üzenet kötődik leginkább; illetve megfordítva: ezek az intellektuális és érzelmi, ideológiai és mentális szükségletek hívják elő, aktualizálják a legintenzívebben József Attila sorait. Hasonló mondható el Babits Mihály József Attiláéval sok vonatkozásban rokon — bármekkora feszültség volt is közöttük! Természetesen tudom, hogy a XXI. század elején mást (is) jelent a fasizmus, a rasszizmus, a szélsőjobboldali radikalizmus stb., mint hatvan-hetven évvel ezelőtt, a velük folytatandó vitát, szellemi, politikai, alkotmányos küzdelmet sem lehet a több mint fél évszázaddal ezelőtti érvekkel, azaz az akkori ruhák jelmezzé átszabásával megharcolni. A liberalizmus, a baloldaliság is komoly belső változásokon ment át, nem beszélve mindig is volt belső áramlataikról, irányzataikról. Mindazonáltal ahogy van- 2 2 Juhász Ferenc, Róla és magamról. Beszéd a Hazám-díj átadásán 2009. november 14-én, Tekintet, 2009/6 (november-december), 3. 86