Agárdi Péter: Irodalomról vagy más ily fontos emberi lomról (Budapest, 2013)
József Attila és korunk
A versidézetek és metaforák publicisztikai felhasználása, karakterológiájuk és tipológiájuk persze erősen a jelen idő tükre, és azt is érdemes lenne operacionalizálni, hogy milyen jellegű és értéktartományú, milyen előjelű idézetek válnak-váltak manapság dominánssá. Mindez azonban már a szociolingvisztika vadászterülete, amelyen nem érzem magam kompetensnek. Ahhoz azonban nem kell különösebben szívós kutakodás és argumentáció, hogy megmagyarázzuk: a József Attila-szobor mellett 2011. november 18—19-én rendezett civil Versmaraton legtöbbször elmondott szavalata és mottója vajon miért a híres Két hexameter volt („Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! / Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgy is”). Természetesen erre asszociál az újságíró,16 * de az indulattal és rezignációval ihletett szépíró szintén.r A költői szövegek folklorizálódásának, profán bibliává válásának a legszembetűnőbb bizonyítéka, amikor a magyar köznyelvben úgy tűnnek föl az idézetek és az allúziók, hogy használóik gyakran (különböző okokból) nincsenek is tudatában annak, hogy József Attilát idézik. A Születésnapomra „fura ura” például olyan szófordulattá vált, amely a — sajnos egyre sűrűsödő — konfliktushelyzetekben nem pusztán olvasott értelmiségieknek jön a szájára (például 2012. január 22-én a Klubrádió melletti megmozduláson a rádiós Bolgár György beszédében), hanem szinte bárkinek az utcán, tömegközlekedési eszközökön, magánvagy közösségi beszélgetésekben, amelyeket akaratlanul is meghallunk. A kulturális nyilvánosság másik pólusán a hivatásos vagy amatőr kortárs alkotók fantasztikusan gazdag készletként bővülő József Attila-apokrifjei, verspamfletjei, költői paródiái, stílusimitációi és pastiche-jai gyülekeznek; gazdag kínálatukban egyaránt meghatározó szerepe van a költő(k) nyelvi játékosságának, humorának és a jelen idő olykor csak irodalmi, videós és digitális paródiákkal elviselhető botrányainak. A leggyakrabban 2011 során is a Születésnapomra volt át- és újraírási késztetés tárgya, például Varró Dániel briliáns költeményében,18 és 2011 ősze óta kering a világhálón egy fájdalmasan mókás anonim költemény is (Vezérünk születésnapjára. József Attila után szabadon).19 A népi humor, a vásári komédia, a karnevál megtisztító forgatagát idézi az internet. Gazdag a litera.hu József Attila-címkefelhője, a Google pedig a költőre való hivatkozások kozmikus végtelenébe csábítja a türelmes böngészőt. Gyorskeresője egy másodpercen belül 2010. június 8-án 1 270 000-ot mutatott, 2011. augusztus 5-én már 3 370 000-ra ugrott a találatok száma, 2011. november 12-én pedig, a szoborbotrány kirobbanása után, már 4 580 000 lin16 DÉsi János, Zsebtutsekek, Népszava, 2011. november 29., 7. 1 Parti Nagy Lajos, „Nem veszi be a gyomrom”, Matkovich Ilona interjúja, Magyar Narancs, 2012. január 26., 8—10. 18 Varró Dániel, Harminckét éves múltam, Önfelköszöntő költemény, Elet és Irodalom, 2011. február 4., 17. 19 www.hu-hu.facebook.com/note.php?note_id= 146256775463930 [2012. 03. 09.]. 92