Baán István: A XIV-XVI. századi magyar történelem bizánci és kora újkori görög nyelvű forrásai (Budapest, 2013)
XXIX. Dukas
Τότε ό Ίάγγος, öv προλαβών ό Λόγος έδήλωσεν, περάσας χόν ποταμόν, ήν γάρ φθάσας τή ήμερα έκεινη, καί είσελθών καί καταδιώξας αυτούς, τούς μέν σφάττων, τούς δέ πλήττων, έξήλασε τής πόλεως. Έξελθών δέ τής πύλης καί αύτός σύν στρατιώταις πλείστοις, έλαβε τήν πολεμικήν πάσαν παρασκευήν. Καί πολλούς των Τούρκων φονεύσας, ώς καί αύτόν τον τύραννον πληγήναι έν τω μηρω, τέλος έν τή πόλει ύπέστρεψεν καί τα πλοία των Τούρκων πυρί παρέδωκεν. Ό δέ τύραννος κατησχυμένος ύποστρέψας έν Άδριανουπόλει, τό έπιόν έτος ήπείλει κατά τού Βελογράδου στρατεϋσαι. Ήσαν δέ ταϋτα γενόμενα μηνί Ίουλιω τού αύτοΰ έτους. (XLV, 5-6; Grecu 421,19-33) Akkor János, akihez már korábban eljutott a hír, átkelt a folyón, mert csak aznap érkezett, benyomult és kiűzte őket, egyeseket lekaszabolva, másokat pedig megsebezve kihajtott a városból. A kapun számos katonájával együtt maga is kivonulva megkaparintotta az egész hadifelszerelést. A törökök közül sokakat megölt olyannyira, hogy maga a zsarnok is megsebesült a combján,163 végül pedig visszatért a városba, és felgyújtotta a törökök hajóit.164 A zsarnok szégyenében visszatérve Drinápolyba azzal fenyegetőzött, hogy jövőre hadat indít Nándorfehérvár ellen. Ezek ugyanennek az évnek a júliusában történtek. 18. Έν δέ τώ έξακισχιλιοστφ ένακασιοστώ εβδομηκοστή) áxeibz πέμπει προς τον βεηβόδα Βλαχίας άποκρησιάριον μηνύων αύτφ τού έλθειν έν τάχει εις προσκύνησιν, έχων καί φέρων σύν αύτω παίδας φ' καί τό κατ’ έτος διδόμενον τέλος, ήγουν χρυσίνους χιλιάδας δέκα. Αύτός δ' άπεκρίνατο· τούς μέν χρυσίνους έτοιμους έχει τού δούναι, τούς δέ παίδας ού δύναταε τό δ’ αύτός εις προσκύνησιν, καί τούτο άδυνατώτερον. Ταϋτα άκούσας ό τύραννος ήγριώθη Mehmed bevette Trapezuntot, és Komnénos Dávid császárt családjával együtt Konstantinápolyba vitette. A 6970. évben165 követet küld Vlachia vajdájához,166 azt üzenve neki, hogy sietve jöjjön hozzá hódolatra, és hozzon magával ötszáz gyermeket és az évente adandó adót, vagyis tízezer aranyat. A vajda meg azt válaszolta, hogy az aranyakat kész megadni, de gyermekeket nem adhat; az meg, hogy hódolni menjen, még inkább képtelenség. Amikor ezt meghallotta a zsarnok, haragra gerjedt, s bz έτει Py om P 163 Török források szerint a szultán három ellenséges támadóját ölte meg. 164 Dukas összefoglalja az eseményeket. A csata július 22-én ért véget (MTK I, 272). 165 1462. 166 III. Vlad Tepe§. 366