Baán István: A XIV-XVI. századi magyar történelem bizánci és kora újkori görög nyelvű forrásai (Budapest, 2013)

XLIV. A török szultánok története

πρωτύτερα καί έδιάβησαν εις την Σιδερόβια. Καί τότε ό σουλτάνος έδιάβη καταπάνω τού δεσπότου Γεωργίου των Σερβίων. Αμμή, ώς τό έμαθε ό δεσπό­της, έπήρε τούς άνθρώπους του καί έδιάβη καί έμίλησε μέ τον Λουνυάδη, τόν ρήγα τής Ούγγαρίας, καί τον έπα­­ρακάλεσε, ωσάν γενεά όπού τόν είχε, ότι νά τού βοηθήση, όπού έρχεται ό σουλτάνος απάνω εις τις χώρες του μέ πολύ φουσσάτο. Καί ό Λουνυάδης ηύρε πρόφασι ότι: «Εγώ δέν ήπορώ νά σοϋ βοηθήσω, ότι έχω άλλα νά κάμω». Καί, ώσάν τόν άπηλόγιασε, δέν είχε τί κάμη καί έγύρισε εις τόν σουλτάνο καί έκαμε άγάπη μέ δαϋτον καί νά τού δίδη κάθε χρόνο είκοσι χιλιάδες φλωρία, καί έκαμε τήν άγάπη. Καί, περάσοντας ολί­γος καιρός, άπόθανε ό δεσπότης καί έκάθησε εις τήν άφεντία ό υιός του ό Λάζαρος, ό όποιος ήτονε ό μικρότερος. Καί τού μεγαλύτερου άδελφού έβγαλε τά μάτια του καί τόν έτύφλωσε. Καί δέν είχε τί κάμη καί έδιάβη τυφλός εις τόν σουλτάνο καί έπαραπονέθη καί έγκάλεσε τόν άδελφό του. Καί, ώς είδε ούτως, έστειλε καί τούς έπήρε τήν άφεντία τους καί μόνε ολίγο τούς άφησε, όσο μόνο διά νά ζοϋνε. Καί τόν δεύτερον χρόνο έσήκωσε φουσσάτα ό σουλτάνος νά πάγη καταπάνω τής Ούγγαρίας, νά πάρη τό Μπελιγράδι. Καί έστειλε όμπρός τόν Αλή πασά μέ κάμποσο φουσσάτο καί άρμάτωσε καμπόσα κάτεργα. Καί έβαλε τόν Κερίμ καπετάν πασά, νά πάγη καταπάνω τού βασιλέως τού Τραπεζόντος. Καί ό σουλ-menekült és Szendrőbe ment. És akkor a szultán György, a szerbek despotája ellen indult. Azonban amint ezt megtudta a despota, fogta az embereit, útnak indult, és beszélt Hunyadival, Magyarország királyával,138 és kérte, mivel rokona volt,139 hogy segítsen neki, mert a szul­tán az ő területei ellen jön nagy sereggel. Hunyadinak pedig az volt a kifogása, hogy: „Nem tudok segíteni neked, mert mást kell tennem.” És mivel ezt válaszol­ta, nem tudva mitévő legyen, a szultán­hoz fordult, és békét kötött vele azzal, hogy évente húszezer forintot ad neki, és meg is kötötte a békét. Kis idő múltán meghalt a despota,140 és a fejedelemség­be fia, Lázár141 került, aki a legfiatalabb volt. És az idősebb testvérének kiszúrta a szemét, és megvakította.142 Nem volt mit tennie, vakon a szultánhoz ment, panaszt tett a testvére ellen, és feljelentette. És amikor (a szultán) látta, hogy így áll a dolog, üzent, és elvette fejedelemségüket, és csak egy keveset hagyott nekik, épp csak hogy éljenek. A következő évben143 pedig hadsereget állított, hogy Magyar­­ország ellen vonuljon, és bevegye Nándor­­fehérvárat.144 És előreküldte Ali pasát jó nagy sereg­gel, és jó sok hajót szerelt fel. Kerim kapetan pasát145 pedig Trapezunt csá­szára ellen küldte. És a szultán kivonult 138 Vö. Gyóni 60. 139 Brankovics György unokája volt Ciliéi Erzsébet, Hunyadi Mátyás 1451-ben eljegyzett menyasszonya. 140 1456. december 24-én. 141 Brankovics Lázár (1456-1458) szerb des­pota, 142 A két idősebb Brankovics fiút, Gergelyt és Istvánt még II. Murád vakíttatta meg. 143 1456. 144 Vö. Gyóni 32. 145 Török kapudan pa§a, tengernagy, a flotta főparancsnoka. 556

Next