Bakó Endre: Kiss Tamás - Kortársaink (Budapest, 1992)
Bevezetés
Eddig kellőképpen föl nem tárt irodalomtörténeti tény, hogy a harmadik nemzedék felnövekedését, érvényesülését beárnyékolta a második generáció. A tüzetes vizsgálódásnak többek között számolnia kell a rendkívül erős egyéniségjegyekkel (Erdélyi, Illyés, Szabó Lőrinc, József Attila), másrészt a költői életművek irányteremtő erejével, végül erőteljes társadalmi és nem csupán esztétikai hatásával. A harmadik nemzedék egységét Babits Mihály értelmezése szerint kell elképzelnünk, tudniillik ahány költő, megannyi külön arc, személyiség. A társadalmi, alkati különbségek végül elvezettek oda, hogy a nemzedék egyes tagjainak pályaízelődései, életútjai nagyon divergensek. Néhányan még a fasizmus áldozatai lettek, mások a negyvenesötvenes évek hősei, ismét mások ezeket az éveket alaposan megszenvedték. Ezek a tények is mutatják, hogy az egység elsősorban a művészi hajlamok felől nézve nyilvánult meg. Kiss Tamás rendszeres előtanulmányok után, fejlett mesterségbeli tudással és választékos ízléssel lépett az irodalom fórumaira. Nyelveket tudott, a világlírát - különösen a francia és német impresszionistákat, romantikusokat - kitűnően ismerte, a magyar inspirációkat pedig, nemzedéktársaihoz hasonlóan, Ady, Babits, Kosztolányi és Tóth Árpád költészetéből merítette. Nem volt lázadó sem politikai, sem esztétikai értelemben, rá is jellemző az a „tartózkodó elegancia” és artisztikus igényesség, melyről Vas István beszél. Kisújszálláson debütált, 1930-tól kezdve jelentek meg költeményei, 1934-ben már verseskönyvvel jelentkezett - Debrecenben. Jó sorsa ugyanis a debreceni egyetemre vitte, ahol teológiát és filozófiát, később bölcsészetet tanult. Vidéken élt egész életében, a fővárosi mozgalmakban nem vehetett részt, pedig az nagyobb nyomatékot adott volna költészetének. A debreceni irodalmi életben, így a folyóirat-alapítási kísérletekben is buzgólkodott. A harmincas években ezek a labilis keretek, kérészéletű vállalkozások is szerény lehetőséget szolgáltattak néhány kortárs-barát szerepeltetéséhez. Kiss Tamás közvetítésével jelentek meg debreceni folyóiratokban Jékely Zoltán-, Takáts Gyula- és Weöres Sándor-költemények. Ő maga a Nyugatban, a Napkeletben, a Válaszban, a Kelet Népében, a Protestáns Szemlében publikált, leginkább azonban a Közlönyben, a teológusok lapjában. Megállapíthatjuk, hogy 10