Bakó Endre: Kiss Tamás - Kortársaink (Budapest, 1992)

A megismételt pályakezdés

ségű politikai közlekedés megindításában, egyszóval abban, hogy a csa­lád nemsokára Váradon folytatja életét: Elmondtam, hogy tavaszra majd meglátják ők is Váradot. Lányok, fiúcskák, kézbe-kéz járnak az iskolába ott. Dolgozott Gaál Gábor 1946-ban megindított hetilapjába, az Utunkba. Részt vett a romániai magyar irodalom újjászervezésében, természetes írói feladatának találta a román irodalom és kultúra értékeinek megis­merését, a román nyelv elsajátítását (e gesztus bizonyítéka a Miorica című román népballada igen jól sikerült fordítása), elrománosodni, ma­gából kivetkőzni azonban természetesen nem akart. A két nép legjobb szellemei a megbékélést hangoztatták, ezt ígérte Petra Groza politikai programja is, amelynek első konkrét javaslata a vámunió volt. Kiss Tamás is ebben a szellemben tette le voksát e nagy fontosságú törté­nelmi kérdésben (Dunához Orsovánál). A „pax danubia”, a közép­­kelet-európai sorsközösség vállalásának tudatos gesztusa ez a vers, akárcsak annak idején az Adyé (Magyar jakobinus dala), a József Attiláé (A Dunánál). Az orsovai vízgyűjtő látványa és funkciója példá­zattá növekszik képzeletében, arra a gondolatra indítja, hogy az igazi haza is népek, nemzetiségek vízgyűjtője: Kárpát-haza minden vizét itt vetted fel és loptad át s mély medredben megnyitottad a szabad, a közös hazát. Miért, hogy mi meg martuk itt egymást és önnön kebelünk? Kossuth, Ady, József Attila tanítása és jóslata a Duna-medence né­peinek sorsazonosságáról, együttélésének szükségszerűségéről most 52

Next