Bakonyi István: Bella István - Kortársaink (Budapest, 2001)

Emberi délkörön

s mindennek fokozása addig tart, hogy „...az ember / nem tudott em­beriségül, / s az emberiség / nem tudott emberül.” A kommunikáció­képtelenség lenne a pusztulás elsődleges oka? Ez juttatná pusztulásba a világot? Közvetve nyilvánvalóan szerepe lehet a negatív folyamatban- sugallja Bella István verse. Meg azt is, hogy a költészet nemes szere­pe abban állhat, hogy ezt a folyamatot akadályozza. Az Egy szál hegedű című záróciklus újabb fordulatot nem jelent ugyan a kötet (s persze a pálya) ívében, ám újfent jelentékeny műveket tar­talmaz. A már említett Aki Ady Endrét idézi sorai éppúgy idetartoznak, mint a már szintén emlegetett, költőkhöz szóló költemények, s a kötet címadó műve. Ady ürügyén szinte „a mindenséget vágyom versbe ven­ni” szándékát tudja megvalósítani, bár túlzás lenne a párhuzamé líri­kus epilógja Babits Mihályával, aki így indítja versét: „Csak én bírok ver­semnek hőse lenni...” Másfelől persze Bella is „hőse” a versének, csak éppen itt Ady jelenti a segítséget mindehhez. Az „irdatlan időt”, a „vég­vári vitézt” (lásd: a Balassi-utód!), a „magyar pegazust”, a „láncok li­­dérceit” s „az új és új haragot” idézi általa. Legvégül pedig „a halált vi­rággal vérző” költőt, aki a „halál-hitű föltámadás” hirdetője. így lesz Bella István verse (és egész költészete) ugyancsak „föltámadás-hitű”, még akkor is, ha az idő múltával egyre többet kellett szembenéznie a halállal. A fenti értékek áradnak a kötetet záró Emberi délkörön soraiból is. Olasz Sándor megfogalmazása szerint ez a költemény azt bizonyítja, hogy „Élet- és léttapasztalatainak - József Attilára emlékeztető - gnomati­­kus összegzésére vállalkozott Bella István.. .”.92 Az ilyen versek egy-egy költő pályáján vissza-visszatémek, hiszen az élet bizonyos szakaszaiban összegezni, visszatekinteni s vele együtt előrenézni kell. Ezt látjuk tehát itt is. S az sem kétséges, hogy a József Attila-örökség talán itt látszik a legegyértelműbben. Ezt fontos hangsúlyoznunk, hiszen ez az örökség- mint már szó esett róla - Bella egész nemzedékét átitatja, függetlenül attól, hogy a környező társadalmi és politikai valóság gyökeresen külön­bözik a húszas, harmincas évekétől. S ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a második világháború utáni, s benne a hatvanas években indult költők és írók gondolkodását, esztétikai törekvéseit leginkább a kései József Attila befolyásolta, az a költői világ, amely a végső színeket ad­ta, amelyben a léttől elidegenedett, már a „végképp másoknak remélő” poéta búcsúzik a földi léttől. Rendkívül emocionális, ugyanakkor rend­57

Next