Bollobás Enikő: Kölcsönösségek. Irodalomelmélet, szövegolvasás, kultúraközvetítés (Budapest, 2020)
Elmélet és szövegolvasás
Árpádot, aki fordításában kitartott „a költő sugallta kép mellett” (Nemes Nagy 1988, 23). A szemalma esete annyiban különbözik az előző példámban említett szivárványtól, hogy itt az etimológia nem rejtett; míg a szivárvány szí igéből való származtatása csak kevesek számára ismert, addig a szemalma összetételében nyilvánvalóan hordozza eredetét. Ám a beszélő számára már elhomályosodott az Augenäpfeiben a konkrét, érzéki — látható, szagolható, tapintható és ízlelhető — alma\ ezt Rilke a reiften igével való párosítással kelti újra életre. Áttérve a fonetikai áthallás esetére, Horváth Kornélia Szabó Lőrincnek Az Egy álmai című versében mutat rá, hogy itt a fonetikai áthallás az alapja a szövevény és a szökevény kölcsönös jelentésbővülésének. „A versszöveg szinte játékot űz az olvasóval” — írja Horváth Kornélia - egyúttal pedig „a befogadói érzékelésben nagyon is könnyen aktivizálódó vagy aktiválható hangzásbeli megfelelésen (paranomázián) alapuló szövevény-szökevény párhuzamra is rájátszik, ahol a paranomasztikus egybehangzás szükségszerűen a két szó jelentésbeli megfeleltetésére ösztönzi a befogadót” (Horváth 2019, 232). Másutt az irodalomtörténész József Attila Gyöngy című versében mutat ki fonetikai áthallásokat, többek között a csillag / csillog és a gyöngy / göröngy között: & göröngy egyfelől hangformája révén kezdeményez jelentéskapcsolatot a gyöngygyel (a hangzás által létesített jelentésbeli összefüggést a két szó rímeltetése emeli ki (.,Halovány bár a göröngy, / ő is csámpás, barna gyöngy”), másfelől hangutánzó-hangfestő eredetének köszönhetően, amennyiben gór- töve a kerek tárgyak gurulásának megnevezésére szolgáló igékben tér vissza (mint görög, gördít, gurul, gurít stb.) (Horváth 2014, 29) Szőcs Géza számos versében találunk efféle fonetikai áthallást, így többek között a Megszületsz kellő időben állandóan címűben: Legyek órás, vagy óriás? [...] _ muzsik legyek, vagy muzsikás? Jobban szeretnél egy kevéssel ha bedörzsölném magam mézzel? vagy ha kaporral? puskaporral? Itt az órás / óriás, muzsik / muzsikás, kapor /puskapor mind hangzásalapú katakretikus összetételeket alkotnak, melyek a morfológiai szerkezet és a fonetikai hangzás közti feszültségek döccenései ellenére kölcsönösen bővítik egymás jelentését. Hasonlóképp fonetikai áthallás révén elért katakretikus jelentésbővülés érhető tetten a Fedetlen fővel a csigalépcsőn című versben: 81