Bollobás Enikő: Kölcsönösségek. Irodalomelmélet, szövegolvasás, kultúraközvetítés (Budapest, 2020)
Elmélet és szövegolvasás
Végül az egész vers is alkothat egyetlen katakrézist, ami valójában megfelel József Attila „keletkező szó”-fogalmának. József Attila a katakrézis meghatározásához nagyon közel kerülve „keletkező szónak” nevezi azt az új szemantikai egységet, amely mindaddig nem létezett, s a versben létesülő új fogalom megragadására szolgál. Mint írja, „a nem meglevő szó műalkotás". Vagyis a szó a használatban szemlélet, keletkezésében pedig műalkotás. így a szó a műalkotásban saját keletkezésének a szerepét játssza. Mégpedig olyan módon, hogy a költeményben levő összes többi szóval egyszerre keletkezik. A költeményt eszerint úgy is fölfoghatjuk, hogy egyetlen keletkező szó, hogy a keletkező neve annak a dologi csoportnak, amelyet bontatlan egységbe és végső szemléleti egészbe foglal. (József 1989, 38; kiemelések az eredetiben) Mint Horváth Kornélia rámutat, a „keletkezésben levő szón eszerint olyan szót kell értenünk, amely eddig nem létezett, nem volt »meglevő«, s csak a műalkotásban, azaz - mai terminológiával — a költői szövegben alakult ki, ott létesül” (Horváth 2014, 21). Vagyis végső soron maga a költemény lesz egyetlen komplex katakrézissé: olyan összetett szemantikai egységgé, amely egészében alkot valami addig nem létező, és csak a szövegben megszülető új fogalmi jelentést. A költemény lesz maga a katakrézis, az „egyetlen keletkező szó”. A katakrézis alakzati szerkezetét mindenekelőtt a politropizmus jellemzi, vagyis olyan többes alakzat, amely áthallások révén számos más alakzattal kapcsolódhat össze. így a régi jelentés és az új jelentés között lehet például metaforikus vagy metonimikus a kapcsolat, vagy történhet a kapcsolódás az oxymoron, a kétértelműség, a szinesztézia vagy más szemantikai alakzatok mentén. De formai-versszerkezeti alakzatok is szervezhetik a katakrézist, mint például az alliteráció, a rím, az asszonánc vagy a konszonánc. így ebben a retorikai értelemben is ménage à trois alakzatnak nevezhetjük a katakrézist. A katakrézis mint gesztus A továbbiakban az újító gesztusok katakretikus jellegéről fogok szólni. Ugyanis nemcsak az mondható el, hogy a katakrézis az újítás trópusa, hanem az is, hogy az újító gesztusok a művészetben mind katakretikusak, amennyiben mind a katakrézis jelentésbővítő szerkezetét követik. Ebben az esetben nem egy fogalom ismert vagy bevett jelentését bővíti a katakrézis, hanem egy mindaddig érvényesként elfogadott tételét: itt a tétel az, amelynek tartalma mellé befurakszik egy új tartalom, amikor a művész vagy költő mintegy felülírja az írásmódot vagy kompozíciós módszert mindaddig szigorúan szabályozó tételt. Elöljáróban néhány példa a képzőművészetből és a zenéből annak illusztrálására, hogy az újító művész miként ír felül általánosan elfogadott nézeteket. A moder85