Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése II/B. 1951–1955 - Déry Archívum (Budapest, 2009)

1212-1506

fiatal Molnár Zoltán útijegyzeteiből szeretnénk közölni egy részt (utolsó alkalom, mert július elején már kijön könyv alakban),5 s Aczél Tamásnak is hónapok óta ígérgetjük, hogy közöljük elbeszélését.1 2 3 4 5 6' Nagyon kérlek, lásd be ezeket a nehézségeket s egyezzél bele, hogy az augusztusi számban kö­zöljük írásodat. Végül engedd meg, hogy mint olvasó, néhány észrevételemet közöljem a filmdrámáról. Hang­súlyozom, nem szerkesztői megjegyzéseknek szánom őket, pusztán olvasói impressziókról van szó (hátha esetleg hasznát tudod venni). 1) Egy kissé úgy érzem, az anarchikus lázadó vonások túltengnek a filmben az öntudatos, harcos meg munkásmozgalmi megnyilvánulásokkal szemben. Némileg megfekszi ez a regényt. Főleg a szeptember 1 -i tüntetés leírásánál éreztem így. (A következő képekre gondolok, csak ki­ragadva néhányat: 1/47, 61, 69, 71, 76. 2) Ugyanezzel függ össze némileg: nyomasztó színt ad a nyomor gyakori és kirívó leírása. A proletárélet sötét színei túlzottan elnyomják az olyan meleg emberi mozzanatokat, mint például mikor Neiselné fogadja állásából elbocsátott urát. 3) Az öntudatos munkásalakok (Brányik, Istenes, Neisel) túlságosan el vannak szigetelve a tömegektől: nem látszik, hogy villan fel a tömegből egy-egy embernek az arcán egyetértés, öntu­dat az ő szavaik nyomán. Még egyszer mondom, puszta impressziókról van szó. Azt hiszem azonban, mégis érdemes raj­tuk elgondolkozni. Bizonyára megfigyelted, milyen különbség van az imperialista országokban és a Szovjetunióban készülő régi tárgyú munkásfilmek között. Az utóbbiakban a nyomor és az anarchikus lázadás képei szinte alig látszanak! a munkásosztály növekvő öntudata van ábrá­zolva benne. Az előbbiek viszont általában nyomott hangulatúak, inkább csak a munkásság ki­semmizettségét, elviselhetetlen sorsát látjuk, nem harcos forradalmi erejét. — Ennyit szerettem volna olvasóként elmondani, mivel említetted, kíváncsi vagy az olvasók véleményére. Elvtársi üdvözlettel Király István 1 Y Y Majakovszkij születésének hatvanadik évfordulójára a folyóirat részleteket közölt a költő Csudajó, illetve Százötvenmillió című elbeszéléskölteményeiből. (Előbbit Kuczka Péter, utóbbi Szabó Lőrinc fordításában.) 2 Sándor András „Mi, sztálinvárosiak” című filmdrámáját a Csillag júniusi száma kezdte el közölni. 3 Illyés Gyula novellája: Egy régi jó képviselő. 4 Gellért Oszkár Emlékeimből című sorozatában emlékezett meg József Attiláról. 5 A lap Molnár Zoltán Félegyházi képek, riportok című regényéből közöl részleteket. 6 Aczél Tamás elbeszélése kimaradt; bekerült viszont a júliusi számba egy olyan írás, amely miatt a szerkesztő hamarosan magyarázkodásra kényszerül. 1951. nov. közepe <-----> 1953. jún. 27. 158

Next