Dizseri Eszter: És mégis mozog... Az animáció magyar mesterei. A kezdetek (Budapest, 2006)
Cziffra Géza
A húszas évek elején Cziffra Géza is úgy döntött, hogy eltávozik az országból. „Dehogy volt nekem határozott célom. Abban az időben az ember élni akart. Magyarországon nekem nem tetszett, pedig akkor már volt Horthy, aki nekem távoli rokonom, az anyám Purgly lány volt. Bécsben éltem, kérem, az Atlanti kávéházban” - mesélte. Cziffra Géza Bécsben emigráns lapok (jövő, Bécsi Magyar Újság) munkatársa lesz. Később csatlakozik a bécsi magyar filmes csoporthoz, és rövid ideig neves rendezők asszisztense. A némafilm korában nagy jelentőségű feliratokat, ún. inzerteket készít. Ezek a pármondatos szövegek közölték a film tartalmát. Cziffra Géza: „Azt kérdezi, hogy miért éppen Gulliver története jutott először eszembe, amikor elhatároztam, hogy filmet forgatok? Ez tévedés! Ki kell javítanom. Az ötlet nem nekem, hanem Mihály Dénes barátomnak jutott az eszébe. Nem tudom, ismeri-e őt. Zseniális magyar feltaláló volt. 1917- ben megtervezett egy hangosfilm-felvevőgépet, és erre szabadalmat is kapott. Utóbb nevéhez fűződik a televíziós adások németországi bevezetése. Mihálynak nemcsak forgatókönyvi ötlete volt, de egy Opl-felvevőgépből olyan trükkapparátust barkácsolt, amely sok reménnyel biztatott bennünket. Mihály Dénes tehát hozta a maga masináját, én meg a Gulliver-ötletet dolgoztam fel forgatókönyvvé. A Renaissance nevű filmtársaság vállalta a gyártást. A tervező a magyar származású Pán József volt. Az operatőr az osztrák Victor Gluck lett. A trükkrajzokat Michael Maybaum készítette. A többi szereplő Vidor Ferikét kivéve ma már ismeretlen. A mesét keret fogta közre. Ebben az idős Gulliver, akit Beregi Oszkár személyesített meg, mesélte el a fiának, mi történt vele hajótörése után a törpék országában. Sajnos — bár Mihály Dénes, ahogy mondottam, zseni volt - ez a berendezése nem működött úgy, ahogy reméltük. Emellett sok gondot okozott a bábuk és az élőszereplők mozgásának kombinálása, s ami azt illeti, valljuk be, maguk a bábok is rengeteg komplikációt okoztak. Pán József tervei papíron tetszetőseknek látszottak, s még a kivitelezett figurák karakterére sem lehetett panasz. A testük fából készült, ahogy illett, de Pán elkövette azt a hibát, hogy a fejeket viaszból mintázta meg. Ennek az lett a nem várt következménye, hogy amikor elhelyeztük őket a díszletbe, Eugen Neufeld (Gulliver) belépett a király tróntermébe, bekövetkezett a baleset. A forróságot árasztó lámpáktól Liliput királya és királynője izzadni kezdett. Előbb csak vékonyka, majd egyre vastagabb cseppek gördültek le arcukról, a miközben Victor Gluck operatőr lázasan vette őket, egyszerre csak elolvadt a viasz, kiesett a szemük. Más metódust kellett kitalálnunk. A viaszdekorációkat olyan berendezésre állítottuk fel, ahol nem érte őket annyira intenzíven a lámpahő, és a babákat alulról tudtuk mozgatni. Mai szemmel nézve meglehetősen kezdetleges volt minden. Nem is tudtunk belőle hat felvonásnál többet kihozni. Amennyire emlékszem, a közönség nem nagyon rajongott munkánkért, de a sajtóvisszhangot kedvezőnek mondhattuk. Úttörő kísérletezőkedvünkért sok dicséretet kaptunk. A kritika valósággal felfedezőknek tartott bennünket. Ami a film utóéletét illeti, nos, a Gulliver utazása sajnos nincs meg! Filmtörténeti adalék lett, filmográfiai tétel. Az történt ugyanis, hogy húsz esztendővel ezelőtt (1963-ban — a szerk.) a grinzingi gyárban (Bécs mellett) egy napon tűz ütött ki a másolóüzemben. A raktárban pótolhatatlan értékű archív kópiák égtek el. Itt semmisült meg a mi bábkísérletünk is. Ma azt mondanám 83 évesen, hogy szerencsére. De akkor,23 évesen ez volt az első önálló munkám... Igaz, én sohasem pályáztam filmtörténeti babérokra. Mindig a közönségre gondoltam, és igazi mozit akartam csinálni, ami szórakoztatja a nézőket. Annak idején a Gullivert is annak szántuk!” Cziffra Géza Hitler hatalomra jutása után visszatért Budapestre. Filmeket rendezett a Hunniában (Ez a villa eladó, Szent Péter esernyője, Bál a Savoyban).