Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona (Budapest, 2005)
R
társulat megalapításával. Később vendéglőt nyitott. További sorsa ismeretlen. Szerepeiből: Petrov (Jacobi Viktor: Sybill), Danilo (Lehár Ferenc: A víg özvegy), Robert Harding (Halász Rudolf-Halász Péter: Házasság hármasban). Rásó Ida; Korda Sándorné (Szeged, 1889. augusztus 15.-?): színésznő. Pályáját 1911- ben szülővárosában, özv. Makó Lajosné társulatában kezdte. Drámai hősnő, tragika és komika szerepkörben egyaránt sikerrel szerepelt. Játszott Győrben, Székesfehérváron, Pécsen, Makón, többek között Krecsányi Ignác, Nádassy József, Balba Kálmán, Palágyi Lajos, Krémer Sándor, Kiss Árpád és Heves Béla társulatában. Férjének, Korda Sándornak a halála után visszavonult a színpadtól. Szerepeiből: Juli (Molnár Ferenc: Liliom), Szalay Klotild tanárnő (Fodor László: Érettségi), Ella (Zágon István: Marika), Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája), Keresztmama (Fodor László: Dr. Szabó Juci), Slukkné (Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő), Blumné (Indig Ottó: A torockói menyasszony). Reich Irma; Keszler Józsefné (?-Prága, 1930. június 4.): opera-énekesnő (szoprán). Prágában kezdte tanulmányait, majd Milánóban folytatta Torellinél. 1883-ban a cseh Nemzeti Színházzal Budapesten vendégszerepeit. Szerződtette a budapesti operaház, 1884-ben a Carmen (Bizet) címszerepét énekelte magyarul. 1885-1886-ban egy évet Párizsban töltött, ahol Mathilde Maresinél képezte a hangját. Budapesten 1887. január 9-én lépett fel ismét, Thomas Mignonjának címszerepében. Keszler József (1846-1927) újságíró felesége lett. Szerepeiből: Recha (Halévy: A zsidónő), Elza (Wagner: Lohengrin), Margit (Gounod: Faust), Elvira (Verdi: Ernani). Rékai Julia; Mrs. D. ]. Rickerd (Budapest, 1943. február 7.-): magyar származású kanadai színésznő. Tanulmányait 1962-ben Párizsban kezdte, majd Torontóban folytatta. Rendszeres tévéfellépésein kívül a Straw Hat Players, a CBS (Columbia Broade Casting System) és a Crest Színház előadásain lép fel. Rendszeres résztvevője a stratfordi Shakespeare Fesztiválnak. Réti Árpád; Réthy (Kolozsvár, 1939. december 31.-): színész. 1964-ben végezte el a marosvásárhelyi SzAk-t. 1964-1989 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának a színésze volt. 1989 óta az egri Gárdonyi Géza Színház tagja. 1996-ban elnyerte Eger városának nívódíját. Erdélyben és Magyarországon is számos előadóestje volt: Fától fáig címmel Kányádi Sándor (1977- ben Marosvásárhelyen, 1989-ben Budapesten a Vers és dal a Várban című sorozatban), valamint Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Babits Mihály, Radnóti Miklós, Ady Endre, József Attila, Áprily Lajos, Dsida Jenő verseit tolmácsolta pódiumszínpadon. Szerepeiből: Mr. Healey (Wesker: Gyökerek), Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Lorenzo (Szabó Lajos: Mentség), Szerebrjakov (Csehov: Ványa bácsi), Miller (Schiller: Ármány és szerelem), Galeotto Marzio (Heltai Jenő: Á néma levente), Ekdal (Ibsen: A vadkacsa), Parker (Wilde: Lady Windermere legyezője). Révész Ilona (Budapest, 1898. október 6.-?): színésznő. Magán színiiskolába járt. Pályáját 1905-ben kezdte mint gyakorlatos B. Polgár Béla, majd Krémer Sándor szatmári társulatában. 1906-ban Mezei Kálmán együttesében játszott Munkácson. Énekes színésznő volt, de prózai szerepeket is vállalt. 1907-1908-ban Pozsonyban játszott Polgár Károly igazgatónál. A Magyar Színházban is fellépett. 1910-ben Mezei Béla győri, komáromi, veszprémi társulatában volt primadonna. 1911-ben Nagy Sándorhoz szerződött Munkácsra. A fővárosban fellépett a Király Színházban és az Andrássy úti Színházban. 1926-ban férjhez ment, majd visszavonult. Szerepeiből: Gábor diák (Huszka Jenő: Gül Baba), lluska (Kacsóh Pongrác: János vitéz), Lotty (Stone: Lotty ezredesei), Lili (Hervé), Abigail (Davidsohn: Sulamith), Csárdáskirálynő (Kálmán Imre). Révy Richard (Főherceglak, 1885. szeptember 13-Los Angeles, 1965. december22.): színész, színigazgató. Bécsben érettségizett, ott járt egyetemre is. Pályája német nyelvterületen kezdődött: 1906-ban már osztrák színpadon játszott, 1907-1908-ban a bécsi 173