Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona (Budapest, 2005)
Függelék
(Gounod: Faust), Erzsébet (Wagner: Tannhäuser), Jettufa (Janácek), Sieglinde (Wagner: A walkür), Tábornagyné (R. Strauss: A rózsalovag). K Kaczér Margit (Budapest, 1874. július 31.-Budapest, 1951): opera-énekesnő (szoprán). A Zak-n Pauli Richard tanítványa volt. 1891 szeptemberétől 1909-ig a budapesti operaház magánénekesnője volt, majd a Magyar Zeneiskolában tanított. Szerepeiből: Bátki Tercsi (Tóth Ede: A falu rossza), Elvira (Mozart: Don Giovanni), Agatha (Weber: A bűvös vadász), Venus (Wagner: Tannhäuser), Elza (Wagner: Lohengrin), Márta (D'Albert: A hegyek alján), Eeonora (Verdi: A trubadúr), Manon (Puccini: Manon Lescaut), Margit (Gounod: Faust). Kárpáti Magdolna; Kraft (Budapest, 1912. augusztus 15.-Budapest, 1993. december 24.): színésznő. 1928-1930 között a SzAk-ra járt, de oklevelet az Országos Színészegyesület iskolájában szerzett. Különböző színházaknak: a Terézkörúti Színpadnak, a Royal Orfeumnak, a Városi Színháznak és a Bethlen téri Színpadnak volt a tagja; naiva szerepkörben fellépett Erdélyi Mihály színházaiban is. Esetenként primadonnaszerepeket is osztottak rá. Játszott Győrben, Sopronban, Pápán, Székesfehérváron, Miskolcon. 1947- ben Horváth Gyula társulatában működött. 1951-1965 között a Vígszínházban lépett fel mint segédszínésznő. Szerepeiből: Minna (ifj. J. Strauss: Denevér), Lujza (Csathó Kálmán: Fűszer és csemege), Soroksári Sári (Erdélyi Mihály: Dorozsmai szélmalom), Ica-Rica (Zerkovitz Béla: Csókos asszony), Európa (Gáspár Margit: Új isten Thébában). Katona András (?-?): színész. 1941-től az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. Pályáját a háború végén Nagyváradon kezdte. 1950-től 1981-ig, nyugdíjba vonulásáig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Ezt követően rendhagyó irodalomórákat tartott a város iskoláiban. Később Ruszt József a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházba hívta vendégszerepelni, ahol önálló estjei is voltak. 1988-ban Psalmus Hungaricus címmel tartott önálló estet. Keczery Irén; Odry Zuardné (Pest, 1871— Gödöllő, 1933. október 9.): színésznő. 1890- ben végezte el a SzAk-t. 1890 tavaszától a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek harmincöt éven át volt a tagja. 1924-ben vonult nyugdíjba. Általában néma szerepeket: cselédlányokat, szobalányokat játszott. Kovács Éva (Debrecen, 1968. július 28.-): opera-énekesnő (szoprán). Zenei előtanulmányok után került a Zak-ra, ahol Bende Zsolt, Zádor Endre és Végvári Csaba voltak a tanárai. Még főiskolás korában énekversenyt nyert Karlovy Varyban. Az 1990-1991-es évadtól a debreceni Csokonai Színház magánénekesnője. Szerepeiből: Gilda (Verdi: Rigoletto), Rosina (Rossini: A sevillai borbély), Pamina (Mozart: A varázsfuvola), Oscar (Verdi: Álarcosbál), Arzéna (ifj. J. Strauss: A cigánybáró), Luigia (Donizetti: Éljen a mama!), Manon Lescaut (Puccini), Adél (ifj. J. Strauss: Denevér). Kulcsár Irma (Budapest, 1915. március 14-Budapest, 1944. július 29.): előadóművész. 1939-ben végezte el a SzAk-t. Szavalóestjein a kortárs magyar líra alkotásait: Áprily Lajos, Sinka István, Erdélyi József, József Attila, Sértő Kálmán verseit tolmácsolta vidéken és Budapesten. 1940 februárjában fellépett a pesti Vigadóban, márciusban pedig a zeneakadémián tartott finn esten. Több ízben mondott verset a Magyar Rádióban is. L Ligeti Mária; Littner; Kalmár Tiborné (Budapest, 1937. május 11.-): színésznő. 1954- 1956 között rendkívüli hallgató volt a SzAk rendezői szakán. 1956-tól a rövid életű Magyar Játékszín tagja volt. Esztrádműsorokban lépett fel, majd 1959-től az Állami Déryné Színház tagja lett. 1964-ben vonult vissza a színpadról. Szerepeiből: Orczy (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig), Marianne (Hervé: Nebáncsvirág), Wendauer (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk), Mary (Jacobi Viktor: Leányvásár), Szúnyog Eszter (Mikszáth Kálmán: Á beszélő köntös), Stázi (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő). 219