Farkas Gábor Farkas: Régi könyvek, új csillagok - Humanizmus és Reformáció 32. (Budapest, 2011)

Cassiopeia ragyogó csillaga

Az égboltozat magas csillagai is előre jelezték halálát, mert elhunyta előtt egy üstökös jelent meg a magas égen.269 Évtizedekkel a történések után könnyedén összemosódhatott a szokatlan égi je­lenség egy-egy nevezetes történelmi eseménnyel. Ez történhetett a Philipp Me­­lanchthon és Kaspar Peucer által kiadott Carion-krónikához csatolt, 16. század végén megjelent kronológiával is. 1572. november 10. Különös és csodás új csillag jelent meg a Cassiopeia csil­lagképben, amely mozdulatlan állt tizenöt egymást követő hónapon át, míg, lassanként csökkenve a teste, el nem enyészett. [...] Következett Báthori Ist­ván. Ausztria főhercegét, Rudolfot, a császár fiát, Pozsonyban Magyarország királyává tették.270 Az egymástól térben távol eső történeti események: az egyháztörténetnél feltün­tetett új csillag megjelenése és a magyar történelem jeles fordulatai közé sorolt Rudolf-koronázás a könyvben közölt táblázatban noha egymás mellé kerültek, valójában egymástól független események. Majd a kalendáriumokban a későbbi szövegek szerkesztői egymástól függő történeti mozzanatnak állították be a csil­lagászati jelenséget és a közjogi aktust. Miksa császár elsőszülöttét, Rudolfot Magyarország királyává koronázták szeptember 25-én. November hónapjában azt az új csillagot láthattuk a Cassiopeia csillagképben, amelyről sokan sokfélét írtak. Ez a csillag, miután az évnél hosszabban sokáig állt mozdulatlanul, a 74-es év elején nyomtalanul eltűnt.271 Fontos megjegyezni, hogy az antik források között sem mindegyik kötött politi­kai argumentációt - vélt vagy valós - égi jelenséghez. Például Seneca III. Atta­­losz pergamoni királlyal kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy uralkodá­sa idején (Kr. e. 138-133) következett be a különleges égi csoda. 269 Thuróczy János, A magyarok krónikája, ford. Horváth János, Bp., Európa, 1980 (Pro Memo­ria), 395; Bővebben az 1456-os üstökösről (1P/1456 KI) lásd Kronk, 1, 273-275. 270 Johann Funck, Chronologia, Witebergae, excudebat Matthaeus Welack typis Iohannis Schwertelij, 1578, 170. f. „1572. X. Novemb. Mira prodigiosaque Stella nova apparuit in sydere Cassiopeae, quae eodem in loco stetit immota continuos menses 15. donec paulatim attenuata corpore evanuit. [...] Succedit Stephanus Bathori. Rudolphus Archidux Austriae Imperatoris fi­lius in Regem Ungariae Posonii creatur.” 2,1 Abraham Bucholzer, Index chronologicus, Francofurti, excudebat Nicolaus Hoffmannus, sumptibus Jonae Rhosae, 1616, 630. „[1572] Rudolphus primogenitus Max. II. Imp. Coronatur Rex Ungariae 25. Septemb. Mense Novembri conspeximus Stellam illam novam in sidere Cassiopeae, de qua multi multa scripserunt. Haec stella cum immota diutius anno constitisset, sub initium anni 74. prorsus evanuit.”; Weichenhan, i. m., 99-100. 74

Next