Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
Márta ezt inkább fel tudta dolgozni, mint az indulatosabb eredetit, amelyet valamiképp ki is hullajtott levélgyűjteményéből.8 A megmaradt levélből az is kitűnik, hogy az „osztály” Márta szava volt. Lehűtött válaszlevelében (kelt Pesten, 1928. december 15-én) Attila ezt írja: „Hogy pedig nem tartozol semmiféle társadalmi osztályba? Én társadalmi felekezetet mondtam, ami olyan embercsoportot jelent, amely a világgal, valósággal, társadalommal, szellemiségekkel és egyebekkel szemben való hitében és hitetlenségében egyívású. De ha már osztályt említettél, úgy osztályhoz is tartozol, mert amint tudod, az ember osztályhelyzetét társadalmi-gazdasági helyzete szabja meg. Hogy pedig melyik társadalmi felekezethez tartozol? Ahhoz, amely ellenem irányuló hadjárataként oly sikeresen hatott reád.” A „társadalmi felekezet” egyedibb megjelölés és gazdagabb asszociációs holdudvarral veszi körül tárgyát, mint az „osztály”. Az első asszociáció természetesen a felekezeti különbséget ugrasztja elő, a zsidó lány-goj fiú szerelmének sémáját. Lehet, hogy az eredeti levél ellenséges indulata, talán áttételesen, Márta környezetének zsidó mivoltát érte, vagy legalábbis Mártát így érintette? Márta „gyűlölködő hangról” beszél: vajon nem annak a szava ez, aki faji gyűlölködést érez maga felé kicsapni, de ki sem meri mondani a végzetes jelzőt, mert az számára a teljes szakítás kimondását jelentené - visszamenőleg di’Nem azért kellett ennek a levélnek elvesznie, hogy legalább a múlt megmaradhasson? A választ, ha van egyáltalán, nem tudom. De nem is a kérdés indulati részét akarom bolygatni, hanem azt, hogy a „társadalmi felekezet” gondolatának van-e köze a faji gondolathoz, s ha igen, miképpen. József Attila most következő, 1930-ig tartó „népi” tájékozódásának idejére ez a kérdés nem egészen tárgytalan. (A szót idézőjelben írom: a népi mozgalom és ideológia csak később forrott ki; a Bartha Miklós Társaság ennek fontos előkészítője volt, de nem József Attila számára: ő másfelé ment tovább.) A „felekezet” szó a kérdéses társadalmi csoportnak valami mélyebb és bensőbb, inkább spirituális összetartozására utal, József Attila ma8 A levélgyűjteményt közli VÁGÓ Márta, i. m., 126-193. Márta levelei uo., 329-437. Az idézetek helyére a továbbiakban a levél keltének megadásával utalok. 104