Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
Nagy biztonsággal állítható, hogy a fordítás alapjául a Lenin-mű 1927-ben megjelent német kiadása szolgált.4 Ezt az amúgy is valószínű feltevést külön is megerősíti József Attila Szántó Juditnak 1931. április 19-én írt levele: „Nagy elhatározással rendeltem egy csomó könyvet: Luppol: L. und die Philosophie; L.: Materialismus und empiriokritizismus; Thalheimer: Einführung in den dialektischen Materialismus s még egynéhányat. Most hát elsősorban tanulok és megkezdett könyvemhez való jegyzeteimet szaporítom.”5 Az idézett levélrészlet ahhoz is támpontot adhat, hogy milyen céllal készíthette József Attila a fordítást: alighanem tervezett könyvéhez akarta felhasználni; esetleg szemináriumvezetői felkészüléséhez, amelyről szintén szó esik a levélben. Akár így, akár úgy, nem nyilvánvaló, hogy miért éppen ezt a részletet választotta. A ránk maradt gépirat a hivatkozott könyv valamivel több mint két nyomtatott oldalának felel meg.6 7 A részlet a könyv legelejéről, de nem a legeslegelejéről való: a fordítás a könyv első szövegoldalát mellőzi, a második szövegoldal negyedik sorával kezdődik. Ez arra vall, hogy József Attila nem a könyv vagy a bevezető rész lefordításának szándékával ült az írógéphez. Hogy aztán a fordítást „félbehagyta”-e, vagy épp ennyit akart lefordítani, azt nem lehet megállapítani.' Lenin a könyv első fejezete elé Előszó helyett címmel egy hosszabb bevezető fejtegetést bocsátott, melynek alcíme - „Hogyan cáfolta a materializmust néhány »marxista« 1908-ban és néhány idealista 4 W. I. Lenin, Materialismus und Empiriokritizismus. Kritische Bemerkungen über eine reaktionäre Philosophie. Sämtliche Werke XIII., szerk. N. Borowski, előszó A. Deborin, Wien-Berlin, Verlag für Literatur und Politik, 1927. - Itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetét mondjak a Lukács Archívum és Könyvtárnak, személy szerint Székely Máriának szíves segítségéért. 5 Lásd JAL 2006, 368-369. - A csatlakozó szerkesztői jegyzet megjegyzést fűz az „egy esztétikai munka” kifejezéshez, mondván, hogy ezt egyelőre lehetetlen azonosítani. A megjegyzés zavarba ejtő, mert az idézett kifejezés nem is szerepel a levélben. Talán a „megkezdett könyvem”-re értendő, de én semmijeiét nem látom, hogy ez esztétikai munkának lett volna szánva. Persze az is lehet, hogy egy eltévedt cédula okozza a zavart. 6 Vö. Lenin, i. m., 4-6; illetve Lenin Összes Művei, 18. kötet, Budapest, Kossuth Kiadó, 1964, 13-14. 7 Erre alább még visszatérek, vö. a 11. lábjegyzetet. 193