Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
az utolsó szem külön bekapcsolódik valamelyik megelőzőbe, hogy »kerek« legyen”.4 A Babits-pamfletben ez áll: „Hiszen az írott forma tárgyi művészete nem a mérték, ütem és rím kellékeinek kiállításában, panorámájában, hanem a mű legbensőbb indítékai, mozzanatai helyzetének váltogatásában áll. Az első mozzanat uralmát fokozatosan átengedi a másodiknak s ez a harmadiknak. Majd az első mozzanat újból kibontakozik, de gazdagabban és a szintén gazdagabban jelentkező második mozzanat mögé húzódik. És így tovább, mindaddig, míg nem kész az írásmű, amikor is azt látjuk, hogy a motívumok tulajdonképpen átvették lassacskán egymás jelentését és jelentőségét - a végire érvén már csak egyetlenegy mozzanat, motívum áll előttünk, ami nem más, mint maga a mű.”5 Ezt a szerkesztést - szemben a láncszerűvel - a szerpentinhez hasonlítja. Itt már közelebb jutottunk annak megértéséhez, hogyan lehetséges az a misztikus dolog, hogy a vers minden egyes része a tartalom egészét hordozza. Fordítsuk figyelmünket az ihlet tevékenységére, amint a művet létrehozza vagy reprodukálja. Az ihlet először létrehozza a formát, hogy azután, de csak azután kitölthesse. Először létezik az ihlet, a maga bontatlan egészében, mely azután szemlélhető formába terül szét. Ez a szétterülés - az előbbi két idézet alapján - nem azt jelenti, hogy a tartalmat körüljárjuk s annak egymásmelletti részeit felsoroljuk. A tartalom mint egész, nem azért bomolhat a formában részekre, mert láncszemek egymás mellett való léte, hanem azért, mert különböző minőségi mozzanatok egymásban való léte. Ami tehát a tartalom szintjén egymásban való egész, egység, az a forma szintjén egymás utáni részekre esik, de a fenti „szerpentinszerű” szerkesztés ismét visszavezet az egységbe. Ez így meglehetősen elvontan hangzik; kapcsoljunk be tehát egy újabb József Attila-i gondolatot, mely segít konkretizálni az eddigi megfontolásokat. 4 Lásd Ady-vízió, inJAÖM3 1958, 25; illetve in JATC11995,169. -Aszerk. 5 Lásd Az Istenek halnak, az Ember él, in JAÖM3 1958, 50; illetve in JATC1 1995, 219. -Aszerk. 28