Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Tverdota György: Farkas János László József Attila-tanulmányai
végigvitelének lehessek részese, eleinte meghökkenve vettem tudomásul, hogy váratlanul belső cezúrához érkezem, és más hangfekvésben újabb gondolatfutam következik. A merész kitérő, vagy akár több, egymásra következő éles kanyar után hirtelen visszatértünk a gondolatmenet első egységéhez. Az olvasó ekkor ébred rá, hogy nincs miért aggódnia, mert a szerző gondosan ügyel arra, hogy a kompozíció nagy egésze gondolatilag egységes és ép maradjon, uralja a részleteket, és látszólag szeszélyesen, de magabiztosan irányítja a mondandó kiteljesítését. Mi az, ami bizalmat kelt az iskolás szabályoknak fittyet hányó, szeszélyes, vagy inkább szuverén szerkesztésmód iránt? Az, hogy Farkas János mélyfúrásokat végez a vizsgált jelenség, esetünkben a József Attila-életmű területén, és tanulmányai mélyfúrások hálózataként írhatók le. A gondolatmenet egy-egy rövid ízülete megannyi mélyfúrás, meglepő, figyelmet érdemlő felismeréseket hozva a felszínre. Nem érdemes mélyre hatolni egy adott felület akármelyik pontján, csak ott, ahol a mélyebb rétegekben van remény arra, hogy valami értékeset találunk. A hely megválasztásához tehát már eleve jó érzék, finom szimat szükséges. A kiválasztott hely általában nem valamilyen közismerten fontos tájékozódási pont, hanem olyan, amihez az esszéírónak személyes, bensőséges viszonya van, amiről a szerző felkészültsége, tájékozottsága folytán fontosat tud mondani. Mondandója általában egy-egy szöveghely értelmének vagy mögöttes értelmének, konnotációjának megfejtése, a szerző tág horizontja és elmélyítő képessége folytán meglepő felismerésekkel. A mélyfúrás helye nemegyszer egy-egy kulcsszó, rövidebb-hosszabb szekvencia, tehát valamilyen nyelvi, jelentéstanilag megközelíthető, megfejtésre kínálkozó egység. Farkas János módszerét a kötet József Attila-tanulmányai közül talán legjobban a Testet öltött érv című tanulmány szemléltetheti, amelynek kezdetén ott áll a figyelmeztetés: „Dolgozatom nem halad egyenes vonalban az elejétől a végéig, de kezdettől ugyanaz a probléma foglalkoztat benne.” A problémát Farkas János a címben emeli ki: „testet öltött érv”. Körülötte forog a tanulmány egésze. A módszer azonban ezzel még nincsen készen. A szerző József Attila egyik kis verséből választ egy sort a metódus kimunkálásához: „A líra logika; / de nem tudomány”. Megállapítja, hogy ez a költői mondat csak úgy érvényes, ha a logika fogalmát kitágított értelem425