Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
a metafizika hiányát nyugtalanítónak ítéli: „Amilyen különös, ha egy nép számára használhatatlanná vált például államjogának tudománya, érzületei, erkölcsi szokásai és erényei, legalább éppoly különös, ha metafizikáját veszti el egy nép, ha a maga tiszta lényegévelfoglalkozó szellem már nem létezik benne igazán”, s így folytatja: „A kanti filozófia exoterikus tana - hogy az értelem [Verstand] nem mehet túl a tapasztalaton, mert különben a megismerőképesség elméleti ésszé [Vernunft] lesz, amely magában csak agyrémeket szül - tudományos oldalról igazolta, hogy lemondjon a spekulatív gondolkodásról.”13 A kanti észkritika népszerűvé válásának kedvezett „az idők szükséglete, amely a közvetlen kívánalomra irányítja a tekintetet, hogy miként a megismerés számára a tapasztalat az első, úgy a köz- és magánéletben való jártasságra éppenséggel káros az elméleti belátás [...] - így járt egymás kezére a tudomány és a közönséges emberi értelem a metafizika aláásásában Az értelmen túl fekvő tehát e szóhasználat szerint azonos a tapasztalaton túl fekvővel, márpedig a tapasztalat az értelemmel feldolgozott szemlélet. Az a szemlélet, melyet nem reguláz az értelem, Hegel szerint nem továbblépés, hanem visszalépés. Az ész az, ami kivisz az értelem és a szemlélet korlátái közül, a puszta tapasztalaton túlra, az elméleti megismeréshez és az erkölcsiséghez. Mert - Kanttól eltérően - szerinte ezt a kettőt nem kell, de nem is lehet és nem is szabad elválasztani. Az értelem és ész szembeállítása visszatér az előszó vége felé: „Az értelem meghatároz és megrögzíti a meghatározásokat; az ész negatív és dialektikus, mert az értelem meghatározásait semmivé oldja fel; pozitív, mert létrehozza az általánost s benne felfogja a különöst [...] az ész valójában szellem’\H Vagyis az észnél is van „tovább”: az ész csak anynyiban ész, amennyiben a szellem része. Csupán jelzem, hogy a hegeli Logika fogalomrendszerén belül értelmezni lehet az ész József Attila-i jelzőjét is - „szabad” -, valamint 13 Hegel, A logika tudománya. Első rész, ford. Szemere Samu, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1957, 1. (Kiemelések az eredetiben.) « Uo„ 4. 71