Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
hány évtizeddel ezelőtt Pikier Gyula javaslata alapján használtunk.”16 A locke-i „sensation”-„reflexion” fogalompárt pedig Dienes Valéria így adja vissza: „érzékelés”-„eszmélődés”, s megoldását részletesen indokolja. Persze a Dienes Valériától (és jóval későbbről) származó nyilatkozat nem dönti el, hogy József Attila milyen értelemben használta az „eszmélet” szót. De Pikier Gyulai lelki élet alaptörvényei című füzetét József Attila is olvasta, s tervezett Bartók-tanulmányának egyik fontos tézisét rá hivatkozva mondja ki.17 Márpedig Pikier Gyula tudatfogalma épp a Bergson által bírált „tudományos világnézetben” fogant, amiből persze nem az következik, hogy az „eszmélet” pozitivista terminus volna. Nem fog a macska Ha a líra logika, a harmadik strófát az előző kettőtől elválasztó vonalra felmerülhet egy újabb értelmezés: a logikában a következtetést ábrázolják így, a zárótételt premisszák alá húzott vonal alá írva. Nem hihetjük, hogy az eszmélés versben leírt aktusának tartalmát egy formális szillogizmussal vissza lehetne adni. Azt azonban igen, hogy a logikai formameghatározásoknak szerepük lehet a vers megértésében. Avers zárószakasza-zárótétele mintha ennek ellenkezőjét demonstrálná: Kertemben érik a leveles dohány. A líra: logika; de nem tudomány. Ennek a kertnek és ennek a dohánynak nincs semmi előzménye a versben, s ami utána következik, semmi módon nem látszik belőlük következni. Teljesen ad hoc módon kerülnek ide, rögtönzésnek hat16 John Locke, Értekezés az emberi értelemről, ford. Vassányi Miklós, Forrai Gábor, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974, II, 346. 17 Vö. JAÖM3 1958, 277, 456. - Pikier Gyula hivatkozott füzete két előadást tartalmaz: az egyik a füzet címadója, a másik: Az eszmélet helye a természetben. 73