Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
sokkal hatalmasabb annál, hogysem ők, mindketten védtelenek és gyengék, meg tudtak volna állni vele szemben. Persze, amikor József Attila osztályról beszél, ő sem mond valami egészen mást, és Márta ezt pontosan tudta, és próbálta pontosan megérteni. Például az olyan megnyilatkozásokból, mint az imént idézett, amely az osztályszerűt a személyiség legbensejében mutatja meg. Mártát Attila 1928 februárjában ismerte meg. Márta apja, Vágó József a Kereskedelmi és Iparkamara titkára volt, a Pester Lloyd gazdasági rovatvezetője, közgazdasági művek szerzője. Széles körű társadalmi kapcsolatokat ápolt kiváló szellemi emberekkel, köréhez tartozott, s ha Pesten volt, házában megfordult Polányi Mihály és Károly, Lederer Emil, Mannheim Károly, akit rokoni szálak is fűztek a családhoz. József Attila itt találkozhatott ama „polgári radikálisok” nagyjaival, annak is „októbrista” szárnyával, de ezen belül a Társadalomtudományi Társaság, a Galilei-kör és a Vasárnapi Kör embereivel egyaránt.5 Az ifjabb generáció tagjai közül a Vágó-ház látogatói között volt ekkoriban például Illyés Gyula, Ignotus Pál, a már említett Kecskeméti ikerpár, s hadd említsek még két jövendő lordot: Káldor Miklóst és Balogh Tamást.6 Márta és Attila gyorsan kibontakozó szerelmi kapcsolatát a család és a baráti kör szeretettel támogatta, a helyzet azonban gyökeresen megváltozott, amikor József Attila házassági tervvel állt elő. 1928 szeptemberében Márta egy évre Londonba utazott; családja és baráti köre így akarta eltávolítani Attila közeléből, hogy legalábbis elodázzák kettejük házasságát, amelyből - eléggé érthetően - nem sok jót néztek ki, hiszen két törékeny pszichikumú, a saját lábán külön-külön is nehezen megálló emberről volt szó. Októberben jelent meg a Századunkban József Attila rokonszenvező recenziója a Bartha Miklós 5 Tegyük hozzá, hogy József Attila már korábban - 1926-ban, Bécsben - megismerkedett a másik, a bolsevizmushoz csatlakozó szárny fő reprezentánsával, Lukács Györggyel. 6 Minderről vö. Szabolcsi Miklós, „Kemény a menny”. JózseJAttila élete éspályája 1927-1930, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992, különösénél VágóMárta-szerelem című fejezet. - A Mannheim és a Vágó család közötti rokoni kapcsolatot Szabolcsi tényként közli, de közelebbi mibenlétéről sem nála, sem másutt nem találtam felvilágosítást. 102