Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
úgy, hogy az akarat modalitásában vizsgálja őket. Két tételt fogalmaz meg. Az első szerint: „Az ember megfelelően tiszta szellemiségeinek, amelyeknek valóságos egysége, három tényleges tevékenység akarati hordozója s ezek: az egyén, a nemzet és a társadalom.”18 19 20 Az egyén „az egyes ember szemlélete”, s mint ilyen tiszta passzivitás. A társadalom a fogalomnak felel meg, de nem „az emberek közös gondolkodása, hanem az embernek egyszerű észtevékenységea nemzet pedig „az ember ihleti tevékenysége”.19 Csak ezután, a második tételben tér át az e tevékenységek termékeként létrejövő közös formák jellemzésére: „A nemzeti közösség ellentétektől mentesen tiszta, valóságosan és egész közösség, szemben a társadalmi közösség antagonizmusával.m Könnyű ennek az aláhúzott mondatnak ideológiai értelmezést adni, ha József Attila ekkori mozgalmi tájékozódására, a Bartha Miklós Társaságra gondolunk. Úgy gondolom azonban, igazi irányát nem találjuk el azzal, hogy ideologikus jelentését regisztráljuk. Akkor azt is regisztrálnunk kell, hogy József Attila csakhamar más ideológiákhoz szegődött, amelyekben ez a szembeállítás nem vagy másképp érvényes. Akkor ez a tétel múló epizód az életében, váltakozó ideológiák függvénye. A „társadalmiság” a legvégső és a legmélyebb dolog a számunkra, írta hitvallásszerűen Kecskeméti Pál. S hogy a szociológia nemcsak tudomány akar lenni, hanem a tudomány megváltása. Ehhez képest József Attila tételének hangsúlya: nem a társadalmiság a legvégső és a legmélyebb dolog. A szociológia pedig legfeljebb a tudomány megváltása, de nem a megváltás. Művészetbölcseletének hangsúlyozott antipszichologizmusa itt kiegészül egy antiszociologizmussal. A megváltást metafizikai síkon kell keresni (és mint Mártához írt leveleiben többször is olvasható, szerelmüket is metafizikai eseményként éli át.) József Attila tétele szerint viszont „a társadalom [...] az embernek egyszerű észtevékenysége”, az e tevékenység által konstituált közösség pedig antagonisztikus, szemben az ihleti tevékenységtől konstituált nemzettel, amely „ellentétektől mentesen tiszta, valóságosan és egész közösség”. Az emberi közösségek ilyen értelmű megkülönböztetése egy változat a Tönnies 18 Lásd JATC1 1995, 79. (A szerző kiemelése.) 19 I. m., 80-81. (A szerző kiemelése.) 20 I. m., 81. (A szerző kiemelése.) 111