Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
az oldalvilágításban válik jól láthatóvá. Tanulmányom harmadik részében még visszatérek rá. Mindezek kapcsán megjegyzem, hogy a logikai formák preegzisztenciája József Attila gondolkodását mindvégig formáló meggyőződés, és számára a marxi elmélet intellektuális vonzereje sokban itt keresendő. A szocializmus bölcseletében írja: „Marx szerint az emberek érzéki létén alapuló objektív logikája testesedik meg a termelési eszközökben [...] Az emberek objektív logikájának anyagi tárgyakban megtestesült jelei a termelési eszközök és ez az objektív logika nyilatkozik meg a társadalmi munkamegosztásban is.” S az osztálytudatra ébredést ezekkel a szavakkal írja le: körülményeik és harcaik „a szubjektív osztálytartalmú embereket arra kényszerítik, hogy elméjüket megnyissák amaz objektív tudat számára, amely a termelésben érvényesül”.7 Ezek a megfogalmazások távol állnak attól, hogy kifejtett elméletnek tekinthessük őket. Kifejtésük módjában fedezhetjük fel azt az erőfeszítést, hogy a szellemi művelődés nagy elveihez és forrásaihoz találjon csatlakozást. E kitérő után visszatérek a Szerkesztői üzenethez. József Attila ezt írja: „Ne feledkezzék meg arról sem, hogy az osztálytársadalmakban azoknak a bűnöknek a tudata, melyek csak azért bűnök, mert büntetés jár értük, homályosítja el az eredendő bűnnek, a szeretet ellen elkövetett bűnnek tudatát (ha ugyan egyáltalában engedi létrejönni) és ez teszi lehetetlenné, hogy megbocsátásra képesek legyenek az emberek fiai.”8 Szeretném kiemelni, hogy amint „a testté lett Logosz”, úgy „az Emberfia” is Jézus címe, messiási voltára utaló leírás az evangéliumi exegézis szerint. Itt többes számban áll: „az emberek fiai”. Állhatna éppen egyes számban is, általános alanyként értve ugyanazt jelentené. Újabban felmerült, és erős vita tárgya, hogy maga Jézus is, amikor magáról szólt, vajon nem így, általános alanyként, nem pedig címként használta az „ember fia” fordulatot. Akárhogyan is, József Attilánál nem lehet vita, ő félreérthetetlenül pluralizálja azt a lényeget, amelyet 7 Lásd in JAÖM3 1958, 151, 153; illetve in JATC 2018, 797-799. « Lásd in JAÖM3 1958, 185; illetve in JATC 2018, 1061. 133