Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
Irgalom, édesanyám, mama, nézd, jaj kész ez a vers is! A verset sokáig töredékként tartották számon, nem mintha bárki úgy érezte volna, hogy ennél többet is lehetne vagy kellene mondani. Halász Gábor így írt róla első megjelenése után: „hexameteres sikoly, a költő ünnepélyes erőfeszítése a végveszedelem pillanatában is. Mi más a költés értelme, mint ez a formált sikoltás, az ösztönök sűrűjéből kitörő tiszta hang, a megváltódás a szó ereje által?”7 Készséggel elfogadjuk ezt a jellemzést, de a Szabad-ötletek jegyzékének ismeretében azért hozzátenném: az ösztönök sűrűjéből kitörő hang nem hexameterbe formált és végképp nem ünnepélyes: „a verseim nem én vagyok”. A hexametert meg kell csinálni, hogy legyen. A megváltódás, ha van, számunkra van, akik olvassuk a verset, és megrendülünk rajta. Aki a verset írta, már irgalmatlan sorsnak tudta, hogy muszáj megcsinálnia - még a végveszély pillanatában is. Stoll Béla, József Attila verseinek kiváló textológusa figyelt föl rá, hogy töredék voltát a sor maga cáfolja: „maga a szöveg szól arról, hogy kész”.8 Szabolcsi Miklós ennek alapján a „vers írja magát” kategóriába sorolta. Ugyancsak Stoll Bélától származik az az észrevétel, hogy a versben talán a „Nagy Verés” emléke szólal meg. Ezt a Szabad-ötletek jegyzékének egyik szerkesztői jegyzetében így írja le: „Az történt, hogy József Attila a tyúklegeltetés miatt éhségsztrájkba kezdett, majd éjszaka a tálból ellopott néhány buktát, és megette. Ezért az anyja iszonyatosan megverte. [...] Ez az eset lett »a« verés, amely mitikus arányúvá, élete fordulatává növekedett a költő emlékezetében: »a verésig minden rendben volt, aztán lett beteg az anyám«. [...] Mindez 1917-ben történt, ekkor került a költő anyja a klinikára.”9 Ajegyzet több szöveghelyet is megemlít, ahol ez az emlék közvetlenül vagy közvetve hangot kap. 7 Halász Gábor, József Attila. Összes versei megjelenése alkalmából (1938), in Uó Válogatott írásai, Budapest, Magvető Kiadó, 1977, 768. 8 Stoll Béla, József Atdla-textológia, Irodalomismeret, VI. 3. (1995. augusztus), 18. 9 Lásd in „Miértfáj ma is”. Az ismeretlen József Attila, szerk. Horváth Iván, Tverdota György, Budapest, Balassi Kiadó-Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1992, 462. 175