Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
sem ismert, és eredetileg ezt is akartam megírni. Magáról a tényről könnyű meggyőződni a standard magyar fordítás alapján,17 de kérdés, hogy József Attila miből dolgozott. A Filozófiaifüzetek anyaga először a moszkvai Lenin Intézet időszaki kiadványában, a Lenyinszkij Szbornyik IX. és XII. kötetében jelent meg, 1929-ben és 1930-ban. Könyv alakban oroszul először 1933-ban jött ki, de érdekes módon németül hamarabb, már 1932-ben.18 Azt feltételeztem, hogy József Attila ebből fordított, bár tudtam, hogy éppd dialektika kérdéséhez már előbb és külön is megjelent (a Bolsevik című folyóirat 1925-ös évfolyamában), és ennek német fordítása is lehetett. A keresett könyvhöz meglehetős nehézségek árán jutottam hozzá, és amikor kézbe vettem, rögtön láttam, hogy rossz helyen kereskedem. A szerkesztői előszó mindjárt az elején közli, hogyd dialektika kérdéséhez című részlet már ismert a német olvasók előtt a Materialismus und Empiriokritizismus 1927-es kiadásának függelékéből; és már csak a nagyobb valószínűség is amellett szól, hogy József Attila ebből fordított, ugyanabból a könyvből, ahonnan a másik, fentebb tárgyalt fordítása is származik. A közelebbi vizsgálat aztán kétséget kizáróan igazolta, hogy így történt. Az 1932-es kiadás ugyanis javított változatban közli a szöveget, és megállapítható, hogy József Attila fordítása a korábbi változatot követi.19 17 Vö. Lenin Összes Művei, 29. kötet, Budapest, Kossuth Kiadó, 1972,294-300. 18 Lenin, Aus dem philosophischen Nachlass. Exzerpte und Randglossen, szerk. és bev. V. Adoratski, a német kiadást gondozta M. Furschtschik, Wien-Berlin, Verlag für Literatur und Politik, 1932. - A fordítás és szerkesztés a moszkvai intézetben történt, csakúgy, mint a Materialismus und Empiriokritizismus fent hivatkozott (4. lábjegyzet) kiadásának esetében. 19 A perdöntő különbség az, hogy a javított változatban egy bekezdés a szövegen belül másutt van elhelyezve. „A mozgás első fölfogásánál...” kezdetű bekezdésről van szó, amely a régebbi változat szerint - s így a József Attila-féle gépiratban is - az „N. B.” előjelzésű bekezdés után következik. Az 1932-es, javított változatban feljebb kerül, „Az első fölismerés halott, szegény...” kezdetű szakasz elé. (Látni való egyébként, hogy értelem szerint valóban ott a helye.) Erre azért is érdemes figyelemmel lenni, mert ha a gépiratot a standard magyar fordítással (17. lábjegyzet) hasonlítjuk össze, ugyanezt az eltérést találjuk, aminek tehát ez az oka. - Két további, ugyancsak az 1927-es változat használatára valló eltérésről vö. alább a 25. és 26. lábjegyzetet. 200