Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
Egerzis Versek után most egy értekező prózai szöveghez fordulok összevetés és megközelítés végett. Jól ismert és jól dokumentált tény - elsősorban Tverdota György tanulmányainak köszönhetően -, hogy József Attila gondolkodására az 1920-as évek végén milyen alakítólag hatott Pauler Ákos, és e hatás számbavétele nélkül ekkoriban írt művészetbölcseleti fejtegetéseit, beleértve az 1930-ban született Irodalom és szocializmust, is, igazán meg sem lehet érteni. Ez a hatás nem annyira Pauler nézeteinek direkt átvételében, inkább a tőle megismert fogalmi apparátus kezdettől önálló alkalmazásában mutatkozott meg. Kimutatható, hogy József Attila olvasta, sőt behatóan tanulmányozta Pauler filozófiai bevezetőjét és Arisztotelész-könyvét.41 42 Én most Paulernek egy harmadik, kisebb írásához fordulok, amely 1928-ban jelent meg az induló Magyar Psychologiai Szemlében, „Psychologia és philosophia” címmel. Pauler Ákos „antipszichologizmusát” József Attila teljes mértékben a magáévá tette, legfeljebb annyi különbséggel, hogy sokkal vehemensebben rontott neki a „lélektanosságnak”, mint megállapodott tanára, így Paulernak ez az írása témájánál és megjelenési helyénél fogva különösen érdekelhette. (Nem azt akarom ezzel mondani, hogy szükségképpen olvasta is; csupán azt, hogy ha olvasta, akkor nem véletlenül olvasta, és ha nem olvasta, akkor véletlenül nem olvasta.) Pauler írásából természetesen kiderül, hogy az antipszichologizmus nem a pszichológia, hanem a „pszichologizmus” ellen irányul. Két dolgot világosan meg kell különböztetni, írja Pauler, „a lelki élmény időbeli s empirikus lefolyását s annak jelentését” A2 Az első a pszichológiai, a második a filozófiai kutatás sajátos tárgya, s pszichologizmuson azt az álláspontot érti, amely a másodikat is a pszichológia illetékessége alá akarja vonni, azt tartván, hogy a jelentés is maradék nélkül viszszavezethető lelki folyamatokra és működésekre. Márpedig, fejtegeti Pauler, a gondolkodás lelki tevékenységének megértése nem dönt a gondolkodás logikai érvényességéről, az emberi cselekvés lélektanából 41 Pauler Ákos, Bevezetés a filozófiába, Budapest, Pantheon, 1921; Pauler Ákos, Aristoteles, Budapest, Pfeifer, 1922. 42 Pauler Ákos, Psychologia és philosophia, Magyar Psychologiai Szemle, 1 (1928), 44. 218