Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
Ezzel olyan nézőponthoz jutottunk el, ahonnan ráláthatunk arra is, ami az Eszméletben alapvetően történik. Ez a pont még nem azonos a vers saját nézőpontjával, de hozzá képest bemérhetjük az utóbbit. Az Eszméletben eszmélés történik, és nemcsak úgy általában: ráeszmélés valamire, hanem közelebbről: önmagára. Arra, hogy e történést ráébredésnek is nevezzük, nemcsak a szavak szinonimiája jogosít föl, hanem a vers sugallja. Bár maga a szó nem fordul elő benne, de adja magát, hogy az első két szakaszt mint a természet, illetve a versbeli én ébredését írjuk le. S az is világos, hogy a szót azzal a hangsúllyal kell mondanunk, amelyet Pauler hozzátesz: ráébredés valami önmagában érvényesre. Ami „bizonyosabb, mint a kocka”.48 A keresés tárgya pedig, magára eszmélésről lévén szó, az én. Nem úgy, ahogy közvetlenül adva van önmaga számára, azt nem kell keresni, hanem érvényes alakjában. Mindezzel nem az a célom, hogy az Eszméletben Pauler-hatásokat mutassak ki. Pauler József Attila filozófiai tanulmányaira volt hatással. Nem kizárólagos hatással: gondolkodását jelentősen formálta Hegel és Bergson, Marx és Freud műveinek tanulmányozása. Pauler Ákos nem volt velük egy lapon említhető jelentős gondolkodó. Filozófiai propedeutikája azonban alkalmas volt arra, hogy bevezessen egy hozzájuk mérhetően jelentős, logikai platonizmusnak nevezhető gondolkodási irányzatba és szemléleti módba, melyre József Attila erősen fogékonynak mutatkozott. E recepciót dokumentálandó álljon itt egy idézet József Attila Ady-vízió című cikkéből: „A gondolat, mint jelenség, valóban lélektani tény, azonban valamikor olyan szelek is fújdogáltak, hogy a gondolat csupán az ítélet valósága, az ítéletet abban az elfeledett kertben is megvizsgálhatni, hogy nem fontos, ki gondolta, ám lényeges, hogy foglal-e magában érvényességet.”49 48 E kifejezés értelmezését tekintve erősen megoszlanak a vélemények. Vannak, akik a kockajátékra értik; ebben az értelemben a keresés tárgya valami olyan, ami több mint a vak véletlen. Mások szerint a kockára itt mint szabályos mértani téridomra kell gondolni; eszerint a keresett bizonyosság több mint a geometriai bizonyosság. Én magam nem tudok dönteni a kettő között, hol a minimalista, hol a maximalista változatot érzem a vers szelleméhez közelebb állónak. - Mondhatnám, a kockát élére állítva látom. 49 József Attila, Ady-vízió (1928), in JATC1 1995,160. Az Eszmélet motivikus előzményeit keresve talán érdekes lehet az e cikkben szereplő Ady-idézet: 221