Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
tezendő - egyezések és párhuzamok mellett se tévesszük szem elől.19 Bergson ábrázolásában az emlékképek tudatba áramlása alvás közben szabadjára engedett és véletlenszerű, szemben az éber állapottal, amelyben célirányosan szabályozott. Freud magyarázata szerint az álommunkának is határozott irányultsága van - a vágy teljesülés -, és a folyamat egyfajta lelki hatóság, az „álomcenzúra” szigorú ellenőrzése alatt zajlik, miáltal az álom minden ízében teljességgel determinált. Tájékozódása során József Attila előbb fedezte föl magának Bergsont, s utóbb szegődött a freudizmushoz. De az előbbitől tanult leckét sem felejtette el, azt, hogy észlelésünk, külső tárgyi észrevevéseink is valamiféle közvetlenül adódó belső érzéki anyag megformálásából állnak elő. Hogy visszatérjek az Eszmélethez: hajlok arra, hogy az I. szakasz hajnali világosságot megidéző sora mögé - „a esiliò könynyűség lebeg” - odagondoljam Bergson „foszfémáit” is. Az utolsó szakasz esti képe pedig mintha ennek az elemi vizuális érzetnek pontos taktilis ellenpárját kínálná a „lengedező szösz-sötét” metaforájával. Ehhez befejezésül csak annyit tennék hozzá, hogy ezeket az elemi érzeteket ne nevezzük szubjektívnak; József Attila maga is, mint fentebb idéztem, legmélyebb érzéseinket személytelennek mondja. Ahogyan a külső tárgyi világ, úgy a személyiség, az öntudat is csak ennek az anyagnak a megmunkálásában kap alakot és tartást. Az Eszmélet a „napvilág” képével indul, és az „örök éjben” megálló Énnel végződik. (2011) 19 Maga Bergson egyébként előadásában egyetértőleg hivatkozik Freudra, de csupán egy részletkérdésben, az elmélet általános vonásaira nem reflektál. A hivatkozás inkább csak Bergson felkészültségének naprakészségét dicséri: a Traumdeutung alig egy évvel az előadás időpontja (1901) előtt jelent meg Bécsben. 238