Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
vészi tükörkép, a másik meg nem az - az alkotás szubjektív oldalán is jelentkeznie kell. A lényegi belső különbség ott van, hogy a prousti időtechnika nem azért adja fel a láncszerű szerkesztést, hogy a szemléleti visszaminősítésen túljusson, mint József Attila, hanem épp ellenkező okból. A prousti időtechnika lényege, hogy igyekszik elkerülni az események időbeli linearitását, a motívumokat nem az időbeli egymásra következés szervezi, hanem egy izolált szubjektum működése - a szubjektumot a maga bontatlan egységében kívánja reprezentálni. Ami e módszer valósághoz való viszonyát illeti, Lukács György rámutat, hogy az idő felbontásának oka az objektív időtől, azaz a történelemtől való elszakadás. Maga a technika valóban a láncszerű szerkezet megszüntetése. Azonban a mozzanatok nem egy szemléleti tartalmon túl lévő centrum felé mutatnak. A láncszerűség felbomlása helyébe nem lép másvalami szerkesztés, a láncszerűséggel a szerkezet egyáltalában szűnt meg. József Attila-i terminológiával megfogalmazva: az előre ható minősítés, az ihlet minősítése nem működik. Vagyis az idő prousti felbontása szemléleti tények szabad kibocsátása, megszerkesztetlen kiömlése, és nem a szerkezet helyreállítása egy magasabb síkon. Ismét mentegetőzni kell: nem Proust-értékelést kívántam a fentiekben nyújtani, csupán módszerének legáltalánosabb irányát kívántam megjelölni. Az, hogy Proustnál mi és hogyan valósult meg, már másik kérdés, és külön elemzést igényelne. Ugyanez vonatkozik a szürrealizmus szabadasszociáció-tanára. Közvetlenül nem Bergson hatására, de ők is eljutnak a láncszerű szerkesztés felbontásához, szabad asszociációikban szubjektív szemléleti tények kiáramlása következik be. E tények összefüggése - illetve összefüggéstelensége - nem közvetít egy ihleti tartalmat, hanem tisztán az összefüggéstelenséget reprezentálják. Szerkezet és valóság Vajon József Attila számára miért szükséges a láncszerűség feladása? Hiszen a láncszerűség önmagában nem jelenti az ihleti tartalom hiányát, csupán azt, hogy az ihleti és szemléleti tartalom egybeesik. 30