Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
SZAVAK KELETKEZÉSE: KLÁRISOK A szó a versben keletkezik, írta József Attila.1 De hogyan? Amit a költő megteremtett, megpróbáltam felépíteni, kövenként egymásra rakni, körülnézve itt meg ott, ahol a költő is járt vagy járhatott, állványt húzva (amely a költőnek nem kellett, mert ő, mint látni fogjuk, felülről lefele'épített), a réseket vakolókanállal elsimítgatva. Szóval nem úgy, ahogy a szó eredetileg keletkezett-kimondatott. De időnként úgy éreztem, a terv szerint járok el. „Ha pedig szem előtt tartjuk - olvassuk az Esztétikai töredékek között -, hogy ez a gyermek felserdülvén költeményeket ír, mégpedig azzal a szellemiséggel, amely véle azt a meghatározott szót, nyelvet elfogadtatta, továbbá ha szem előtt tartjuk, hogy a költeményt aki elolvassa, az szintén a szellemiséget veszi magába egzisztenciájába, és csak azután válik benne is intuícióvá, - úgy beláthatjuk, hogy ugyanazt a nyelvet beszélők közös szellemiséggel rendelkeznek.”1 2 1 Szabad idézése annak a József Attila-i gondolatnak, hogy „maga a szó mint teremtés, műalkotás a keletkezésben” (Esztétikai töredékek, in JAOM3 1958, 246; illetve Ihlet és nemzet, in JATC1 1995, 131), vagy hogy „a műalkotás legkisebb elemében is műalkotás [...] Viszont ez annyit jelent, hogy a szó önmagában is műalkotás, hiszen a szó a műalkotás legkisebb eleme. [...] így a szó a műalkotásban saját keletkezésének a szerepét játssza.” (Irodalom és szocializmus, in JAÖM3 1958, 94-95; illetve in JATC 2018, 144-145) Kiemelések a szerzőtől. - A szerk. 2 József Attila, Esztétikai töredékek, in JAÖM3 1958, 246; illetve Ihlet és nemzet, in JATC1 1995,132. - A szerk. 33