Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)

Tverdota György: Farkas János László József Attila-tanulmányai

ben használjuk. Nos, ennek alapján jelenti ki, hogy „József Attila verseiben és írásaiban az érvényességtágító mozdulatokat próbálom kilesni.” Az érvényességtágításnak nevezett műveletet, a „testet öltött érv” kifejezést használva vezérfonalul, az életmű egészében elvégzi. Ez a tanulmány domináns témája, amely maga alá rendeli, maga körül helyezi el a tanulmány egyéb témáit. A tanulmány voltaképpen azt fedezi föl, hogy az európai, logosz­­központú kultúrának ez a formulája, a nevezetes: „Az Ige testté lón” kijelentés József Attila életművének egészében felbukkan, vagy köz­vetett módon alakítja a művek gondolatiságát. Farkas Jánosnak e felismerés tükrében nincs más dolga, mint hogy gondolkodva olvas­son, és megejtő otthonossággal járjon-keljen az életmű egészében. Kiindulópontul természetesen azt a helyet választja ki, amelyben a „testet öltött érv” formula található. Az első mélyfúrást a Szerkesztői üzenetben végzi el. „Olyan szöveg ez - írja -, ahonnan mindig érdemes elindulni, és ahová mindig érdemes visszatérni.” Figyelme szinte ész­revétlenül kiterjed a „szép szó” jelzős szerkezetre, amelynek a „testet öltött érv” mintegy a szinonimája. Aztán a költő gondolatmenetét követve átugrik a „kifejtés” fogalmának magyarázatára. Erről az el­­rugaszkodási pontról, a kifejtésnek a hegeli dialektika szellemében történő használata irányában könnyen eljutunk az Egyéniség és valóság című, mozgalmi körökben nagy megbotránkozást keltett szöveghez, majd a Kommunista kiáltvány híres kezdő mondatához: „Kísértet járja be Európát”, és József Attila frappáns ifjúkori kiáltvány-mondatai­hoz. Innen térünk vissza a Szerkesztői üzenet kiválasztott részletéhez, a kiindulóponthoz. Ez a kalandozás a tanulmányban több ízben, egyre táguló körök­ben megismétlődik. Szívesen követjük a felkínált, látszólag szeszé­lyesen kanyargó útvonalat, minden egyes útközben tett mélyfúrás követésébe belefeledkezve, a „testet öltött érv” érvényességtágítása során szerzett újabb és újabb tudással gazdagabban. Farkas János László tanulmányaiban tehát egyszerre szellemi kalandozásban és a látszólag mellékesben alapvető felismerésekre történő rádöbbenés élményében részesít. Az összbenyomás egyértelműen pozitív akkor is, ha némely mélyfúrásból elénk kerülő ismeretek, állítások hatásának ellenszegülünk, ha saját tudásunkkal nem tudjuk ezeket a részered­ményeket összeegyeztetni. 426

Next