Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
A SZELLEM BERENDEZÉSE Hozzászólás a József Attila-komplexumhoz1 Mellbe vágott, amikor először hallottam: „Sínen vagyunk, mint József Attila.” Torz pofájú fintor, a lelki durvaságig menő nyegleség kifejezése ül ki a szavakon. „Nem tudják, mit beszélnek”, nyugtattam magam. Aztán újra hallottam olyantól, akinek tudnia kellett volna, mit beszél, s akiről tudtam, hogy se nem nyegle, se nem lelki durva. Míg azután egy közömbös beszélgetés egyik fordulóján azon kaptam magam, hogy majdnem én is kibököm - úgy kellett visszatartanom magam. Bízom benne, hogy ez az idétlen szellemeskedés, ahogy jött, úgy ki is megy a divatból, és végleg elfelejtődik. Igen, de ha így van, miért próbálom most nyomtatásba adni? Elég átlátszó csalafintaság: úgy mondani, mintha nem mondanám. Nyilván van ebben a kimondásban valami, ami megkönnyebbülést okoz, megszabadít valamitől, ami nyomasztóan üli meg a lelkünket. Olyasmi, csak rosszízűén, mint az a harsány és csiklandós tüsszentés, amely a Lakomaban elállítja Arisztophanész csuklását.1 2 Ez a valami aligha személy szerint József 1 Paneth Gábor, A József Attila-komplexum, BUKSZ, 1993. tavasz, 50-55. Paneth Gábor cikke, amelyhez hozzászólok, a következő kötet recenziója: „Miértfáj ma is”. Az ismeretlen JózseJAttila, szerk. Horváth Iván, Tverdota György, Budapest, Balassi Kiadó-Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1992. 2 Arisztophanész tüsszentésének epizódja mögött egy jól kidolgozott orvoslási elméletet sejthetünk. Erósz dicséretében Arisztophanészen volna a sor, de a szót torkán akasztja a csuklás (amely önmagában is a torkon akadás görcse). Maga elé engedi az orvos Erüximakhoszt, aki, mielőtt beszédbe fogna, néhány hasznos tanácsot ad, hogyan lehet elállítani a csuklást, ha egyik sem segít, a tüsszentést ajánlja. Beszédében elmondja, hogy Erósz az elemek között is érvényesíti hatalmát, az egészség a test ellenté47