Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
A háziúr A másik versértelmezésnek Erős Ferenc tanulmánya kapcsán ejtem szerét. A tanulmány kérdése: „mi volt a szerepe József Attila világképében a freudista és marxista elgondolások kombinálásának?”13 A költő számára ez az egyesítés nem tiszta teoretikus feladatként jelentkezett, hanem „szenvedésként és szenvedélyként, önmagával folytatott párbeszédként” is. Erős Ferenc így ír: „E gyötrelmes belső párbeszédben az ideológia legdoktrinerebb elemei is személyessé - szinte kísértetiesen személyessé - válnak. Mint például az Eszmélet című költeményben (1934): lm itt a szenvedés belül, ám ott kívül a magyarázat. Sebed a világ - ég, hévül s te lelkedet érzed, a lázat. Rab vagy, amíg a szíved lázad - úgy szabadulsz, ha kényedül nem raksz magadnak olyan házat, melybe háziúr települ”14 Erős Ferenc nem fejti ki, milyen doktriner ideológiai elemeket lát e versben. Feltételezem, hogy a marxista (és nem a freudista) doktrinerségre céloz, amelyet az „ott kívül a magyarázat” és a „nem raksz magadnak olyan házat, / melybe háziúr települ” sorok hordoznának. E feltételezéskor magamból indulok ki, illetve megint egy közfelfogásból, amelyet részben magam is osztottam. De osztotta-e József Attila, osztja-e az idézett vers? A doktriner ideologéma eszerint valami ilyesmi volna: lelki bajaink okát a magántulajdonon alapuló társadalmi berendezkedésben kell keresni; a magántulajdon uralmának megdöntése - mégpedig a tudatos forradalom útján, mert az ösztönös lázadás sehová sem vezet - megsza13 Erős Ferenc, „Freudomarxista” volt-e József Attila?, in „Miértfáj ma is”, i. m., 260. - Sietek leszögezni, hogy az itt következő elemzés nem érinti Erős Ferenc tanulmányának érdemi tartalmát. m Uo., 161. 56