Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)

Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok

venni harmadikul az ihletet, amely valamiképp a két előző egysége, de kategorikusan különbözik tőlük, eredeti szellemiség. Ebben az elgondolásban a logika egyértelműen a spekulációhoz van rendelve, és a spekuláció egyértelműen a logika hatálya alatt áll. Úgy látom tehát, hogy József Attila érett fővel, nagy versei meg­írásának belső tapasztalatával másképp gondolkodott ama három „szellemiség” viszonyáról. Hogy korábban kifejtett elgondolásait meghaladottnak tartotta, bár nem érzett indíttatást (vagy elég in­díttatást), hogy ezt külön esztétikai elméletben ki is fejtse. Talán a tárgyalt töredéket is azért tette félre, mert olyan irányban kellett volna továbbgondolnia, ahonnan már nem várt igazán megvilágító felismeréseket. Talán épp az Ars poetica volt az, ahol sikerült az érvé­nyes megfogalmazás. Szabad ész Ezzel kapcsolatban hadd idézzek egy passzust Tverdota Györgytől, az Eszmélete, t értelmező tanulmányából. Tverdota a József Attila-vers berg­­soni forrásait tárja fel alapos és gondos elemző munkával. Az intuíció és értelem bergsoni felfogását ismertetve írja: „A tágabb valóságba való helyezkedés az intuitív tevékenység, a második eszméleti forma felébresztése és működtetése révén érhető el”, majd egy hosszabb Bergson-idézet után így folytatja: „A Teremtőfejlődés ilyen és ehhez ha­sonló fejtegetései egyfajta magyarázattal szolgálhatnak az Ars poetica híres és egyben rejtélyes »az értelemig és tovább« sorára. Ezek szerint a költő »a mai korcsmából« az eszmélet fénylő magjáig, az értelemig akar emelkedni, és az intuícióvá szublimálódott ösztön révén birtokba venni azt is, ami az értelemmel megragadható világon túl terül el.”12 A magyarázat fontos felvilágosítást ad a versről, de úgy gondolom, épp a fénylő magját nem találja el. Én az idézett híres sorban nem látok semmi rejtélyest, ugyanis József Attila expressis verbis megmondja, mi az a „tovább”. Csak valóban tovább kell olvasni: 12 Tverdota György, Eszmélet, in Uő, Ihletés eszmélet, Budapest, Gondolat Kiadó, 1987, 328. 69

Next