Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
esetleges létezésével. József Attilát is, amint a fenti idézetből kitűnik, ez a metafizikai impetus ragadta meg. De mindebben nem volna semmi új, ha Bolzanónak nem sikerült volna ezzel a megközelítéssel tisztább és egyetemesebb érvényességi formákat kimutatnia és ezzel egy új logikai technikát körvonalaznia; és mert sikerült, ezért tekintik őt egyik legfontosabb előfutáruknak, metafizikai (vagy épp metafizika-ellenes) beállítottságuktól függetlenül a modern logika művelői is. Ebből a szakmai szempontból Pauler Ákosra inkább az Arany-féle toposz illik: nagy lett volna a tudománya, ha több „vágott dohánya” van hozzá. Filozófiai rendszerének alapjául „az igazság tiszta logikai teóriájának programját” hirdette meg21 - a megvalósításból azonban fájdalmasan hiányzik épp az, amit rendszere sarkpontjának szán: a logikai szigorúság, sőt néhol az egyszerű szakmai kompetencia. Ez a megállapítás, meglehet, durván hangzik, magam sem teszem szívesen - nem bánnám, ha valaki meg tudna győzni az ellenkezőjéről. Addig azonban kénytelen vagyok fenntartani, még akkor is, ha logikai műveltségben és gondolkodói komolyságban Pauler messze kimagaslott a hazai mezőnyből. (Ezért József Attila valóban tudott tanulni tőle.) Ez azonban inkább a hazai logikai kultúrát minősíti. Nem kell messzire menni, hogy e minősítéshez mércét találjunk: Bécsben vagy Varsóban nagy logikai iskolák virágoznak ekkoriban. És talán virágoznának Magyarországon is, ha a háború és a forradalmak után a századelő ígéretes kezdeteinek valamennyi - Pauler törekvéseivel sokban rokon, sokban más - ága tovább hajthatna a magyar tudományos nyilvánosságban. De Zalai Béla elesett a fronton, az őt mesterének valló Mannheim Károlynak nincs helye magyar egyetemen.22 Bizonyos értelemben épp József Attila lehet a válasz arra a kontrafaktuális kérdésre, hogy mi lett volna, ha a két világháború közötti magyar filozófiai élet rivális gondolkodói iskolák kritikus nyilvánossága előtt 21 Pauler Ákos, Metafizika, sajtó alá rendezte és előszó Dékány István, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1938 (Filozófiai Könyvtár, 10), 28. 22 E nevek egy fenomenológiai irányú logikai iskola lehetőségét sejtetik. Ami a matematikai logikát illeti: Neumann Jánosnak sem volt esélye magyar egyetemen elhelyezkedni. 80