Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
amelyre ezzel a közönséges mondattal szoktunk utalni? Egy másik következmény még kényelmetlenebb. A koherenciaelv azt mondja ki, hogy a dolgok összefüggnek más dolgokkal. De vajon összefüggnek-e önmagukkal? Azt tudjuk, hogy a dolgok azonosak önmagukkal. Pauler, amikor az „összefüggés” szó referenciáját megadja, nem említi az azonosságot. Ha ez azt jelenti, hogy az azonosság nem összefüggés, akkor ki kell mondani a principium incohaerentiaet : Egy dolog sem függ össze önmagával. Ez meglehetősen nyugtalanító elv, különösen annak, aki a világot harmonikus rendszernek akarja látni. Ha viszont az azonosság is összefüggés, akkor a koherenciaelvet miért csak a különböző dolgokra mondja ki? Talán azért, mert az „összefüggés’ referenciájának további tágítása túl nyilvánvalóvá tenné, amit már így is csak a szokásostól eltérő szóhasználat rejt el, hogy a koherenciaelv logikai tartalma nem több üres tautológiánál. Akárhogyan is, Pauler nem állította élére a kérdést, nem keresi a bajt. József Attila annál inkább. O kimondja, hogy az egyetemes összefüggésnek egyenes következménye az egyetemes összefüggéstelenség. És láttuk, ez érvényes következtetés lehet. Eszmélet Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Az Eszmdet emez öt sorát József Attila belevette Magad emésztő című versébe is. Az Eszméletben így zárul a strófa: Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra. A Magad emésztő a kozmikus determináció képét az emberi viszonyokra alkalmazza: 88