Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Veres András: Szerkesztői előszó
SZERKESZTŐI ELŐSZÓ Farkas János László neve napjainkban közel sem annyira ismert a magyar irodalmi és filozófiai köztudatban, mint amennyire feljogosítaná erre értekező életműve ritka magas színvonalával. Igaz, már életében is szerény, csöndesen önérzetes ember volt, aki nem törődött sem ranggal, sem hírnévvel. Ragyogó intellektusa és szerteágazó tudása révén egyaránt otthon volt az esztétika és a szimbolikus logika, az irodalomelemzés és a tudományfilozófia világában. A szó szoros értelmében szuverén, konvenciómentes értelmiségiként tette a dolgát, kedvét lelte abban, és tökéletesen kielégítette őt, hogy alaposan és mélyenszántóan elgondolkodjon különféle szellemi problémákon, és a szókratészi módszert követve, kérdésessé tegye azt, amit magától értetődőnek szokás tekinteni. Legfőbb kedvence és ihletője József Attila volt; egyetemi szakdolgozatát a költő művészetfilozófiai felfogásáról írta, és jóllehet érdeklődése rendkívül sokfelé ragadta el őt, munkássága centrumába végül József Attila került, róla írta legtöbb tanulmányát. Élete utolsó éveiben a József Attila Társaság nagytekintélyű tagjaként vett részt közös munkánkban, a költő értekező életműve kritikai kiadásának előkészítésében. Váratlan és gyors halála 2012-ben jóvátehetetlen csapás volt számunkra. Jelen kötettel, a József Attiláról szóló írásainak gyűjteményes kiadásával mindenekelőtt az ő emléke előtt kívánunk tisztelegni. * Farkas János László neves orvoscsaládból származott, 1941. november 25-én született Békéscsabán. Szűkebb családja szerencsésen vészelte át az üldözéseket, édesapját ismerősök bújtatták el, édesanyja pedig megszökött a gettóból, és két gyermekével, a hétéves Eszterrel és a 9