Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
váth Jánostól való magyarázatára.30 Horváth János többek között Aranytól hoz példát: Toldi is álmában csehen győzedelmet És nyert a királytól vétkéért kegyelmet. „Vagyis: nyert győzedelmet és kegyelmet” - magyarázza József Attila Horváth Jánost követve. - „Tehát a »közölés« lényege, hogy a két sorvégi mondatrész közrefogja - »közöli« - azt a harmadikat, amellyel mindkettő egyforma mondattani viszonyban áll, s amely a mondottak szerint mindig a második sor elején helyezkedik el.” Az Eszmdet vizsgált alakzatán azt észleltük, hogy a két sorvégi mondatrész közrefogja a második sor élén álló állítmányt, melyhez mind a kettő alanyként viszonyul, bár nem egészen ugyanazon a módon. Ezt most úgy is kifejezhetjük, hogy ezáltal az egész alakzat mintegy lebegő állapotban van a hasonlat és a „közölés” között. - A „közölés”, mondja József Attila, a gondolatritmus egy fajtája. „Az Aranytól vett példa különösen szép: megfelel az álom technikájának, amely az egymásra következő eseményeket együtt fejezi ki.” Az Eszmélet-beli alakzatban benne van a közölés álomtechnikája is, de a nappali szemlélet megbillenését itt nem az álom, hanem az elvont viszonyok logikáját érzékelő ébernél is éberebb szemlélet viszi be a képbe. Olyan gondolat ritmusa ez, amelyet először talán Hérakleitosz kapott el, amikor ezt írta: „Az ember az éjszakában fényt gyújt magának, miután látása kialudt; amikor él, alva érintkezik a halottal, éberen érintkezik az alvóval.”31 30 Horváth János, Magyar versek könyve, in JAÖM3 1958,191-192; illetve inJATC 2018, 1169. 31 Ezt a Hérakleitosz-fragmentumot az Eszmélet több más helyével kapcsolatban is idézni lehetne. Egy másik hérakleitoszinak nevezhető motívum: „e léha locska lelkek”, illetve „s te lelkedet érzed, a lázat”, ami szóról szóra megfelel a ión böcselő lélekelméletének. De egészében is mély és valódi, belülről jövő rokonságot érzek az Eszmélet és a preszokratikus filozófia gondolkodási stílusa között. 92