Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
sötét háttér, az örök éj, amely - tegyük hozzá - nem az üres semmi: „lengedező szösz-sötét”, valami egészen puha, könnyű és kusza, de határozottan meglévő tapinthatóság tölti ki. Talán ugyanazok az elemi szálak, amelyek a vers más helyén „esiliò véletlenként” válnak láthatóvá, amelyekből szövődik, s amelyekre szétfeslik a „törvény”. S még visszább menve: homályos ellentéte annak az éteri elemnek, „esiliò könnyűségnek”, amely a verskezdet hajnali képében „lebeg”. A vers világának állaga ilyen könnyű érintésű, elemi szenzibíliákból tevődik össze. Megfoghatatlan puhaságuk és lebegésük a Van és a Nincs határára utalja őket. A magával azonos En pedig a Nincsből meríti keménységét és szilárdságát. Ütem és fogalom Olyan verseket vagy sorokat vizsgáltam, amelyek tárgyukban is érintkeznek bizonyos logikai problémákkal. Joggal mondható ezért: ez is csupán azt mutatja, hogy a lírában van logika, de nem azt, hogy a líra: logika. Természetesen magam sem gondolom, hogy az ezzel a két formulával kifejezett különbség valami abszolút határvonal volna: a szenvedélyes mozdulat irányát és nyomatékát akartam jelezni vele. Befejezésül olyan verset választok, amelyben (tárgyilag) nincs semmi logika, s értelmezésétől nem azt várom, hogy lezárja fejtegetéseimet, hanem hogy nyitva tartsa a kérdéseket. A verset sokáig töredékként tartották számon: Irgalom, édesanyám, mama, nézd, jaj kész ez a vers is! Stoll Béla, József Attila verseinek kiváló textológusa volt az első, aki e sort nem töredéknek olvasta: „maga a szöveg szól arról, hogy kész”.32 Ez a száraz észrevétel a József Attila-versértés legszebb megnyilvánulása. E felismerés nyomán Szabolcsi Miklós az egysorost „a 32 Stoll Béla, József Attila-textológia, Irodalomismeret, VI. 3. (1995. augusztus) 18. - Ugyanő a szövegkiadásban közli az egysoros első változatát („Irgalom, édesanyám, mama, óh, már kész ez a vers is!”), s hogy a sor alatt, kissé lejjebb a kéziraton a Roskad a kormos hó... kezdetű töredék következik. 94