Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
»vers írja magát«, a »vers a versről« kategóriába” sorolja, a Költőnk és Kora mellé - „megrázó, pontos és félelmetes hexameter. Talán a Nagy Verés emléke is lehet” - teszi hozzá, ugyancsak Stoll Bélára, az ő szóbeli közlésére hivatkozva.33 A „Nagy Verést” Stoll Béla a Szabad-ötletek jegyzékének egyik szerkesztői jegyzetében így írja le: „Az történt, hogy József Attila a tyúklegeltetés miatt éhségsztrájkba kezdett, majd éjszaka a tálból ellopott néhány buktát, és megette. Ezért az anyja iszonyatosan megverte. [...] Ez az eset lett »a« verés, amely mitikus arányúvá, életének fordulatává növekedett a költő emlékezetében: »a verésig minden rendben volt, aztán lett beteg az anyám«. [...] Mindez 1917-ben történt, ekkor került a költő anyja a klinikára.”34 A jegyzet több szöveghelyet is megemlít, ahol ez az emlék közvetlenül vagy közvetve hangot kap. A Szabad-ötletek bevezető soraiban (amelyeket azonban József Attila a lejegyzés után vetett papírra) ezt olvassuk: „Az a szerencsétlen, aki ezeket írta mérhetetlenül áhítozik szeretetre, hogy a szeretet vissza tartsa őt oly dolgok elkövetésétől, melyeket fél megtenni. Ót olyasmiért verték, amit soha nem tett volna, ha szerették volna. Ő az a gyermek, akit nem szerettek s akit ezen kívül azért vertek, mert nem tudták elviselni azt, hogy nem szeretik.”35 E végtelen önsajnálattal és szemérmetlenül mohó szeretetéhséggel leírt mondatokkal összehasonlítva még megdöbbentőbb az Irgalom... egysoros tömörsége és keményre kalapált hexametere. S az emberben felmerül a kérdés: vajon ez a vers is azok közé a dolgok közé tartozik, amelyet sohasem követett volna el, ha nem verik? De ha nélküle nem, hogyan általa? hogyan keletkezhet a Nagy Verésből - hexameter? Tóth Béla szállóige-gyűjteményét lapozgatva talkoztam ezzel a klasszikus hagyományból származó történetkével: 33 Szabolcsi Miklós, i. m., 800. 34 Lásd in „Miért fáj ma is”. Az ismeretlen József Attila, szerk. Horváth Iván, Tverdota György, Budapest, Balassi Kiadó-Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1992, 462. 33 Uo, 417. 95