Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
TÁRSADALMI FELEKEZET József Attila és Mannheim Károly Alábbiakban más szálon folytatom korábbi tanulmányomat, melynek címe: Logika, de} A cím kivágás volt József Attila sokat idézett versmondatából: „A líra: logika; de nem tudomány.” Ebben a versmondatban a „logika” úgy tűnik föl, mint a líra genus proximuma, s a „líra” mint a logika egyik speciese. (A másik nyilván a tudomány.) A kérdés ezek után: miféle logika az, amelynek a líra ily módon alárendelhető, és mi az a mód, ahogyan alárendelhető? József Attilánál ez a megfogalmazás és a belőle kisejlő fogalmi szerkezet, érveltem, nem ötletszerűen merül föl, hanem egy jól megfontolt nézetrendszer és metafizikai alapmeggyőződés áll mögötte, amelyet bizonyos szempontból logikai idealizmusnak vagy visszájáról antipszichologizmusnak nevezhetünk. Ezekkel a terminusokkal egyben Pauler Ákosra is utalok, akinek érvényességfilozófiája kimutathatóan hatással volt József Attila első bölcseleti kísérleteire. Ezért indíttatva éreztem magam, hogy Pauler Ákos logikáját némileg tüzetesebben is szemügyre vegyem. Magam is meglepődtem, amikor azt kellett látnom, hogy Pauler Ákos, akinek filozófusi személyisége és műve igazán tiszteletet parancsoló, és aki a kor hazai filozófiájában egyedülállóan tájékozott volt a modern logika fejleményeiben, ezek megértésében és alkalmazásában tökéletesen csődöt mondott, és szakmai vagy technikai értelemben logikusként teljesen inkompetensnek mutatkozott. 1 1 Világosság, 40 (1999) 12. sz. - Jelen írás első változatát ugyancsak 1999 decemberében felolvastam az MTA Filozófiai Intézetében. Itt szeretném megköszönni kollégáimnak ösztönző hozzászólásaikat; külön is köszönettel tartozom Gábor Évának, aki volt szíves előadásom szövegét elolvasni, és alapos észrevételei sokat jelentettek számomra. 98