Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
„Ez a megállapítás - írtam -, meglehet, durván hangzik, magam sem teszem szívesen - nem bánnám, ha valaki meg tudna győzni az ellenkezőjéről. Addig azonban kénytelen vagyok fenntartani, még akkor is, ha logikai műveltségben és gondolkodói komolyságban Pauler messze kimagaslott a hazai mezőnyből. (Ezért József Attila valóban tudott tanulni tőle.) Ez azonban inkább a hazai logikai kultúrát minősíti. Nem kell messzire menni, hogy e minősítéshez mércét találjunk: Bécsben vagy Varsóban nagy logikai iskolák virágoznak ekkoriban. És talán virágoznának Magyarországon is, ha a háború és a forradalmak után a századelő ígéretes kezdeteinek valamennyi - Pauler törekvéseivel sokban rokon, sokban más - ága tovább hajthatna a magyar tudományos nyilvánosságban. De Zalai Béla elesett a fronton, az őt mesterének valló Mannheim Károlynak nincs helye magyar egyetemen. Bizonyos értelemben épp József Attila lehet a válasz arra a kontrafaktuális kérdésre, hogy mi lett volna, ha: ha a két világháború közötti magyar filozófiai élet rivális gondolkodói iskolák kritikus nyilvánossága előtt zajlik. Ö ugyanis nem csak Paulertől tanult, filozófiai tájékozódása legalább annyit épült a Mannheim-tanítvány Kecskeméti Pállal - és annak testvérével, Györggyel - való beszélgetésekből.” Egyszemélyes nyilvánosság Ennek a megjegyzésnek a nyomvonalán kívánok most elindulni. József Attila tehát ebben az összefüggésben mint egy egyszemélyes nyilvánosságjön szóba. Bárhogyan értékeljük is az ő értekező teljesítményét, ezt a személyében megvalósuló nyilvánosságot nem tekinthetjük szakmai nyilvánosságnak. De megvizsgálhatjuk - hogy most Mannheimtől származó terminusokat alkalmazzak - mint „kultúraszociológiai” képletet, mint egy releváns „gondolkodási stílus” megtestesítőjét, aki azonban - egyáltalán nem mellesleg - egy nagy költői mű létrehozója is volt. Éppen ezért lehet őt egyszemélyességében is nyilvánosságnak nevezni, hiszen gondolatainak érvényes formát tudott adni. Néhány szóval előzetesen is jeleznem kell, milyen természetű az a kapcsolat, amelyre József Attila és Mannheim Károly nevének egymás mellé helyezésével utalok. Mannheim-hatásról József Attilánál nem 99