Győrfy Eszter: Átrajzolt határok. Felekezeti együttélés, vallási és etnikai kötődések Székelyföld és Moldva határán - Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 12. (Budapest, 2021)
5. Románok, magyarok és csángók. Az államszocializmus időszakától napjainkig
165 kérdés esetén románként határozzák meg magukat - még ha a legtöbben úgy is gondolták, ők nem azonosak a „valódi” románokkal. A román nemzetiség deklarálásában szintén szerepe lehetett az állam vagy az ortodox egyház iránti hála, lojalitás érzésének (az állami munkahelyeken dolgozó, vagy az ortodox egyházban valamilyen tisztséget betöltő emberek úgy érezték, románnak kell vallaniuk magukat - bár körükben ma is gyakrabban találkozhatunk meggyőződésből vállalt román önidentifikációval), illetve a hatalomnak való kiszolgáltatottság érzése, a félelem is sokakat sarkallhatott erre. Úgy gondolom azonban, hogy mindezeknél sokkal meghatározóbb lehetett a nemzetiség fogalmának értelmezése körüli helyi bizonytalanság. A nemzetiség (a mai kérdőívekben inkább etnikai hovatartozás) fogalom pontos jelentésével ugyanis tapasztalataim szerint sokan - különösen az idősebb korosztályok tagjai közül - ma sincsenek teljesen tisztában.59 Egyes visszaemlékezések szerint az összeírók gyakran szándékosan is törekedtek arra, hogy a nemzetiségi kategóriát az állampolgársággal hozzák kapcsolatba vagy egyenesen átfedésbe, ami így természetesen román lett. Nem úgy volt, én megmondom magának, hogy mét mondták. Azér, hogy a rendszer reákötelezte őket, hogy nehogy azt vallja, hogy magyar. [...] Hát tudja-e, hogy az úgy vét, hogy azok, akik jártak a számlálással, voltak téve ilyen tanítók, s ilyen izék, s akkor az automat módon mutatta, hogy... mondta, hogy hát mikor odaért, hogy nacionalitate, nemzetiség, hogy hát román. (S akkor amelyik azt mondta, hogy magyar, azt hogy írta be?) Hát az, mégis úgy gondolom, hogy hát kellett írják az anyanyelv magyar. [... ] S azt akarom én magának mondani, hogy nem... azt be kellett valld, hogy magyarul beszélgetsz, de nem mondhattad azt, hogy magyar állampolgár vagy. (Hát az állampolgárság az teljesen más.) De ezt ők ennyire nem hangsúlyozták, ők így mondták, nacionalitate, tudja-e. (De az nemzetiség.) Igen, az nemzetiség. Most is talál olyanra, adja Isten, hogy ne találjon, de esetleg most is talál olyanra, aki aszongya, hogy én román vagyok, mer én Romániában élek.60 Ugyanakkor az 1966-os adatsor szerint 216 magyar nemzetiségű is élt ekkor Kostelekben, tehát a fentiek ellenére volt, aki magyarként regisztráltatta magát. Ezek elsősorban a gyimesi, (kisebb részben menasági) származású személyek és családok lehettek, akik már az első világháborút követően kerültek a faluba, és hangsúlyosabban számontartották származásukat. A helyiek manapság is sokszor „csángó”, illetve „csángóné” kifejezésekkel különböztetik meg azokat, akiknek szülei, nagyszülei (vagy közülük legalább az egyik) a Gyimesekből települtek a faluba, és ennek ténye még a közösségi emlékezetben is él. 59 A moldvai csángókhoz hasonlóan a kostelekiek is használják a nemzet, nemzetség szavakat nagyjából ősök, rokonság származás értelemben, amelyek így tapasztalatom szerint alkalmazhatóak a nemzetiség, etnikum fogalmak pontosabb megmagyarázására, hiszen nagyjából annak jelentését fejezik ki a helyiek számára. Vö. Tánczos 2012, 88. 80 63 éves, római katolikus nő, 2015.