Hamar Imre - Salát Gergely (szerk.): Kínai történelem és kultúra. Tanulányok Ecsedy Ildikó emlékére - Sinológiai Műhely 7. (Budapest, 2009)
Fajcsák Györgyi: Hatvany Bertalan, az ismeretlen keleti műgyűjtő
Felvinczi Takács Zoltán Hopp Ferenc születésének centenáriumára, 1933-ban készítette el a Nagy-Azsia művészete címet viselő kiállítást, melynek katalógusában kifejtette,26 hogy Kelet-Ázsia szellemi erejének leghívebb kifejeződése a buddhista művészet alkotásain keresztül követhető nyomon. Felfogása szerint Ázsia közös nyelve a buddhizmus nyelve. Felvinczi Takács ennek szellemében hasonlította össze Kelet és Nyugat művészetét, mutatta be az ősi kozmikus szimbólumokat és azok változásait. Hatvány mintegy ennek kitágításával, vállalt célkitűzéseként az ázsiai kultúrák összefoglaló, de nem művészettörténeti szempontú leírására, párhuzamosságaik felvázolására vállalkozott. Forrásai között kora legfontosabb, nyugati nyelveken megjelent, keleti tárgyú történeti, művészettörténeti kézikönyvei szerepeltek: Oswald Sírén, Albert von LeCoq, William Cohn, A. Getty, Laurence Binyon, Robert Lockhart Hobson, La Roche, Marcel Granet, de Groot és Joseph Strygowsky munkái.27 József Attila találóan írta a szerzőről és a műről recenziójában: „Hatvány önnön európaiságától, mondhatnók önnön osztályától menekül Ázsia leikébe. Tragédiája, hogy az, mit ott találni vél, éppen elveszőben van. [...] Akiket a jelenlegi és a történeti ázsiai kultúrák érdekelnek, azok számára úgyis pótolhatatlan ez a könyv, mert együtt ad olyan anyagot, mely csak külön-külön, nagy fáradsággal és csakis idegen nyelven hozzáférhető."28 Az Ázsia lelke című munkájáért Hatvány elnyerte a pécsi Erzsébet Tudományegyetem filozófiai doktorátusát. A harmincas években még két munkája látott napvilágot: 1936- ban a Konfuciusztól Nehémiásig,29 1938-ban pedig A kínai kérdés története című.30 A keleti kultúrák és művészetek iránti érdeklődése mellett az 1930-as években Hatvány Bertalan aktív szerepelt vállalt a magyar irodalmi életben is. 1934-ben ismerkedett meg József Attilával, akihez később szoros baráti szálak fűzték, s akit mecénásként is támogatott pályáján (a költő neki ajánlotta Költőnk és kora című versét).31 1935-ben Hatvány Lajos Bécsi kapu téri lakásán szerveződött meg a Szép Szó. Hatvány Bertalan a lap egyik alapítója (1936-1939) és mecénása volt, de a lap szerkesztésében is részt vett (szerkesztők: József Attila, Ignotus Pál, Gáspár Zoltán). A Szép Szó egyik technikai szer26 Felvinczi Takács 1933. 27 Hatvány 1935:444M45 . 28 József 1936. 29 Hatvány 1936a. 30 Hatvány 1938. 31 Vezér 1980b, 1980a. 202