Hamar Imre - Salát Gergely (szerk.): Modern kínai elbeszélők. Tanulmányok és fordítások Galla Endre 80. születésnapjára - Sinológiai Műhely 6. (Budapest, 2007)
Köszöntő
s félállásban a Művelődésügyi Minisztérium Felsőoktatási Főosztályán is alkalmazásban volt. 1961-ben készült el kandidátusi disszertációja Világjáró magyar irodalom — A magyar irodalom Kínában címmel, melyet 1962-ben sikeresen megvédett. 1966-tól egyetemi docens, 1970-79 között az ELTE BTK Kari Tanácsának titkára volt. 1983-tól 1995-ig a Kínai és Kelet-ázsiai Tanszék vezetőjeként dolgozott. 1980-87 között tagja volt az ELTE BTK Gazdasági Bizottságának, 1981-90 között a Tudományos Bizottságnak, 1982-90 között a Kari Tanácsnak, 1990-95 között a Doktori Bizottságnak. Nyugdíjba vonulása után is aktív maradt: a Kínai és Kelet-ázsiai Tanszéken egészen a legutóbbi időkig ő tartotta a 20. századi kínai irodalomról szóló előadásokat. Galla Endrének óriási szerepe volt a modern kínai irodalom magyarországi megismertetésében, csakúgy, mint a magyar irodalom kínai népszerűsítésében. O volt az első tudós Magyarországon, aki 20. századi kínai irodalommal foglalkozott, s aki kínai eredetiből fordított szépirodalmi műveket. A 20. század első felének nagy írónemzedéke - Lu Xun, Lao She stb. - az ő tolmácsolásában szólalhatott meg magyarul. Különösen Lu Xun-kutatásai és fordításai jelentősek. Fordított emellett klasszikus és kortárs műveket, írt számos népszerűsítő és tudományos cikket, s a magyar kultúra kínai recepciójáról szóló munkái máig alapvető jelentőségűek. Rengeteg könyvet lektorált és véleményezett, s ő írta a Világirodalmi lexikon modern kínai irodalmi tárgyú szócikkeit. Az általa kínaira fordított Petőfi válogatott versei című kötet rendkívül népszerű volt Kínában: 1954-1962 között hét kiadást élt meg, s összesen több százezer példányban jelent meg. Galla Endre külföldön is elismert, kiemelkedő sinológus, számos külföldi tanulmányúton és nemzetközi konferencián vett részt, s tevékenyen bekapcsolódott a hazai tudományos életbe is. Flosszú évekig tagja volt a European Association of Chinese Studies nevű nemzetközi szervezetnek és a Körösi Csorna Társaságnak. Elsősorban azt kutatta, hogy a magyar irodalom - például Petőfi Sándor, József Attila, Ady Endre, Arany János költészete, Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Mikszáth Kálmán prózája - miként terjedt el Kínában, hogyan fogadták, milyen hatással volt a kínai szerzőkre. Feltárta a Lu Xun műveiben található - sokszor nem jelölt - Petőfiidézetek eredetét, értelmét és hátterét, így megoldva számos olyan „rejtélyt", amelyet Lu Xun kutatói és olvasói korábban nem tudtak megfejteni. Emellett segített megértetni, hogy Lu Xun miért tartotta oly fontosnak a kelet-európai irodalmat. A kínai-magyar kulturális kapcsolatokról szóló hazai és külföldi tudományos művekben megkerülhetetlenek Galla Endre eredményei. 8